Dinamikusan nőtt az átlagkereset az elmúlt egy évben, a jövő azonban minden tekintetben az inflációtól és a háborús helyzettől függ.
Elemzőnk: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Az infláció ellenére is növekedés tapasztalható
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a júniusi keresetekre vonatkozó adatait. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt. Ez azt tükrözi, hogy a bruttó 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy fogalmazott:
Elemzésében rámutatott, hogy a keresetek növekedési üteme júniusban az előző hónapokban tapasztalttal egyezett meg, annál csak kismértékben alakult magasabban. Júniusban a növekvő infláció ellenére a reálkeresetek még emelkedni tudtak, éves alapon 3,3 százalékkal. „Ugyanakkor a következő hónapokban az infláció gyorsulása nyomán várhatóan negatívba vált a reálbér növekedése. Ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre van szükség. Ezek közül a legfontosabbak az infláció megfékezése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása, de fontos az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztések elvégzése is” – tette hozzá.
Mindenhol 10 százalék fölött
Az idei januártól június végéig terjedő időtartamot figyelembe véve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint volt – áll a KSH kimutatásában. A nettó átlagkereset tekintetében ez az összeg (kedvezmények nélkül) 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki.
A számok alapján
A KSH ugyanakkor megjegyzi: a kiemelkedő növekedésben nagy szerepet játszik a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő februári „fegyverpénze”, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése.
Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az átlagkeresetek növekedése ágazatonként eltérően alakult, de nem volt olyan ágazat, ahol ne érte volna el a 10 százalékot. „A bérek az energiaiparban és a közigazgatásban nőttek legkevésbé, míg az átlagbér több mint ötödével bővült a turizmusban, a szociális ellátásban, illetve az egyéb szolgáltatásoknál” – tette hozzá.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 458 600, a költségvetésben 438 700, a nonprofit szektorban 490 000 forintot ért el, ami 13,1, 14,6, illetve 33,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021 augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban a bérdinamikában érdemi változásra nem számítunk, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. „2023-ban az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béremelkedést, ám azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz-ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók” – fogalmazott a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
