Tavaly San Franciscóban az irodák 20 százaléka volt üres, idén azonos időszakban pedig már 25,5 százalék – ez azt jelenti, hogy több üres iroda van most, mint a 2008-as nagy recesszió alatt!
A Bloomerg írásából kiderül, hogy a CBRE ingatlan-tanácsadó cég szerint a város irodai üresedési rátája a vírusjárvány kezdetén 4 százalék, 2021 szeptemberében 20 százalék volt, ám azóta még tovább, az igen magas 25,5 százalékos szintre emelkedett.
A Kastle Systems – egy biztonsággal kapcsolatos eszközökkel és szoftverekkel foglalkozó cég – úgy látja a munkavállalók csak lassan térnek vissza a belvárosba. Az MSCI Real Assets szerint pedig
Várható volt a visszaesés, hiszen a város – ahogy a Makronóm is már többször megírta – régóta küzd a hajléktalanokkal és a drogosokkal, emellett – a jobb területeken – csillagászati árakkal kell szembenézniük azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy itt éljenek. A vállalatoknak szintén nehéz dolguk van San Franciscóban, hiszen a tehetséges munkavállalók nyilvánvalóan nem szeretnének egy hajléktalan- és drogbandákkal teli városban élni és dolgozni, ahol ráadásul – az igen magas árszínvonal miatt – a pénzük jóval kevesebbet ér, mint az USA más területein.
Az adatok szerint – többek között – a távmunka és a technológiai cégek növekvő vonzereje csábítja el a lakosokat olyan városokba, mint például a texasi Austin és a floridai Miami. Ezek a városok alacsonyabb adókkal, sokkal megfizethetőbb lakhatással, jobb minőségű állami iskolákkal és természetesen kevesebb bűnözéssel kecsegtetnek. Ezzel pedig nem csak a vállalatokat csábítják arra, hogy oda telepítsék székhelyüket, de velük együtt a San Franciscó-i lakosokat is.
A Bloomberg szerint a vállalatok – és ezzel együtt tehát azok munkavállalói is – hosszú távra terveznek, így valószínűleg sokáig maradnak majd a biztonságos városokban – legalábbis addig, ameddig meg nem oldódnak San Franciscóban a drogproblémák, és nem csökkennek az árak. Ne felejtsük, hogy Amerikában – bár óriásiak a távolságok – a munkavállalók sokkal könnyebben költöznek, váltanak államot, munkahelyet, iskolát, mint Európában.
Talán nem meglepő, hogy ha azt mondjuk, egyre nagyobb népszerűségnek örvend a home office, másnéven az otthoni munka. Nem csupán azért, mert nem kell minden nap átverekednünk magunkat a reggeli és esti dugóban, hanem mert az otthoni munka mellett függetlenebbé válhat a munkavállaló, ez pedig a cég előnyére is válhat.
Nem véletlenül vonzza a San Franciscó-i lakosokat a home office jelenség és a technológiai cégek, hiszen úgy dolgozhatnak akár egy otthonról is egy-egy cégnek, hogy az idejük nagy részét nem is töltik a városban.
Az otthoni munkavégzés lehetősége nem feltétlenül jó mindenkinek, hiszen vannak olyan cégek, amelyek nem szeretnének ilyen lehetőséget kínálni. A járvány után azonban munkavállalók – miután „belekóstoltak a jóba” – már gyakran elvárják egy cégtől a rugalmasságot, sok esetben pedig a home office lehetőséget, ha nem is heti 4-5, de legalább heti 2-3 napra.
Egy 2021 márciusában készült felmérés szerint az alkalmazottak 54 százaléka megfontolná, hogy állást váltson, ha nem nyújtanak számára rugalmas munkavégzést a veszélyhelyzet elmúltával – derül ki a Makronóm egy korábbi írásából is.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Az államnak nagyobb mozgástérre van szüksége a piac torzulásával járó vállalati magatartás megakadályozására az MKIK elnöke szerint.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
