Az élelmiszerárak és a vendéglátói rezsik emelkedésével az étteremárak is durván elszálltak az elmúlt fél-egy évben. Vajon a szlovák oldalon olcsóbb ma az éttermi étkezés, mint nálunk? Ez főként attól függ, hogy mit szeretnénk enni.
Kevés hálátlanabb feladat akad, mint amikor a lakóhelyünk éttermeiről kell írnunk. Soha nem tudjuk, mikor kapjuk vissza a megfogalmazott kritikus mondatokat mogorva tekintetben vagy elsózott, borsozott húsban… Az ilyen irányú kutakodáshoz való hozzáállást a Lumnitzer nővérek vitték tökélyre. De kik is azok a Lumnitzer nővérek, és hol van hozzájuk e sorok írója? (Aki esetleg nem látta, egy ismert hazai vígjátékról van szó – a szerk.)
A feladat szerint Komárom két részének éttermeit kellett összehasonlítani, összpontosítva elsősorban a menükre. Természetesen ebben nehézséget okoz a két ország, a két pénznem és az eltérő étkeztetési szokások, előírások. A pénznemet megoldhatjuk úgy, hogy az eurót 400 forintban számoljuk át, most, a cikk írásakor így alakul az euró–forint kurzus. A többit viszont nehéz pontosan összevetni, szinte mindenben különbség van, kezdve az adagok nagyságával: Révkomáromban jellemzően kisebbek az adagok, de a menük a magyar oldalon sem bőségesek, ha valaki nagyétkűnek számít.
Egy klasszikus munkanap legkomolyabb döntésénél, az ebéd kiválasztásánál talán a Komárom északi részén élőknek van egyszerűbb dolga, egy gyűjtőoldalon ugyanis összesítették az összes menüt kínáló étterem egész heti étlapját – sajnos csak szlovák nyelven. A déli városrészben a tudatos választáshoz egyenként kell meglátogatni a vendéglátóhelyek honlapját.
Jellemző éttermi árak Komárom magyar és szlovák oldalán
(forintra átszámítva, 400 forintos euró/forint árfolyamon)
|
Kínált étel
|
Magyar ársáv
|
Szlovák ársáv
|
|
Napi menü (2-3 fogásos) ital nélkül
|
1600–2000
|
1600–2400
|
|
Tésztás vagy más olcsó egytálétel
|
1200–2000
|
1600–2400
|
|
Húsos, klasszikus ételek (pörkölt, rántott hús) körettel
|
1400–2400
|
2000–3200
|
Forrás: makronom-mandiner.hu-gyűjtés
Húsos főétel? Menü? Vagy korlátlan fogyasztás van?
Abban egységesek az éttermek, hogy az utóbbi időben mindkét oldalon emelkedtek az árak. A szlovákiai oldalon 5 euró, azaz 2 ezer forint alatt nem nagyon található leves és főétel. Vendéglője válogatja, de a magukat jobbnak taksáló éttermek már inkább hat euróért (2400 forint) kínálják az alapételt, és választhatunk valamilyen rafinált, nem annyira hétköznapi, vagy drágább összetevőkből álló napközepi fogást is, persze drágábban, akár 9-10 euróért is.
Komárom magyarországi felén a legolcsóbb menükínálat 1600 forinttól (4 euró) kezdődik, ami jobb ár, mint a szlovák, de általában olcsóbb tésztás ételt takar. Érdekes viszont, hogy a szlovákiai részen nincs árkülönbség a húsos és a tésztás ételek között.
A húsosak tehát a magyar oldalon jellemzően drágábbak, hiszen körettel együtt 6-7 eurótól kezdődik a nem menüs ajánlat, bár például egy középkategóriás menüztető helyen nagy adag brassóit kaphatunk 1990 forintért.
Nehezíti az összehasonlítást, hogy a vendéglők nem egységesek az árképzésben. A levest és akár desszertet is tartalmazó, de kisebb adagokkal operáló menük közt 2200–2600 forint között találtuk a legdrágább napi kínálatot. A déli részen, azaz a Duna magyar oldalán továbbá belevághatunk egy korlátlan fogyasztású ebédbe is, röpke 4500 forintért – ilyen a másik oldalon nem igazán akad, azaz nemcsak a húsimádók, de a nagyétkűek is inkább a magyar oldalon vannak némi előnyben.
Ami közös, hogy mindkét oldal vendéglőseinél megmaradt a koronavírus idején felfutott kiszállítás, talán annyi, hogy immár mindkét oldal kíméletlenül felszámolja a szállítás és a csomagolás költségét. Ebben nincs lényeges különbség, vendéglőnként 20–50 eurócentet, avagy 75–200 forintot számolnak rá a végösszegre.
Természetesen mindkét oldalon megtalálhatók a kínai büfék, éttermek, sőt a szlovákiai oldalon pár vietnami is, akik még anno, a révkomáromi hajógyár fénykorában érkeztek vendégmunkásnak. A déli oldalon 2-3 koreai vendéglő is megnyílt pár éve az akkumulátorgyár indításakor, de ezek már nem működnek.
Érdekesség, hogy a magyarországi oldalon nincs klasszikus kifőzde, ahol reggelizni is lehet, vagy a fizikai munkában megfáradtak tízóraira elfogyaszthatják a szlovák oldalon a pacallevesüket két kiflivel. (Ez a köményes, majoránnás leves nem tévesztendő össze a pacalpörkölttel.)
A vendéglők tehát hasonló módon szenvedték meg és hasonló módon reagálták le mind a koronavírus bezárásait, mind a mostani élelmiszer-inflációt. A dél-komáromi, magyar barátaink felvetik, hogy az északi oldalon is finomak a kaják, de a felszolgálás minőségében jelentős különbséget látnak a Duna jobb, azaz magyar partjának javára. Persze ebben benne van az is, hogy
És tegyük hozzá azt is, ahogy az északi részen is elismerik, hogy a felszolgálás mindig is jobb volt a magyar oldalon, mivel Szlovákiában jóval később köszöntött be a maszekvilág, sok esetben az 1989 előtti időket idézi a pincérek hozzáállása.
Bármennyire könnyen átjuthatunk a másik országban található városrészbe, legtöbbször mégsem jellemző, hogy a két település lakói átránduljanak a másik oldalra a mindennapok ebédjére. Ez magyarázható a megszokással, de talán erősebb érv a SZÉP-kártya, illetve az ebédjegyek. A déli vendéglősöknek az utóbbi időkben volna keresnivalójuk, hiszen Szlovákiában immár nem kötelező az ebédjegy. Eddig a szlovákiai vállalkozó fizette az ebédjegyek felét (amit teljesen leírhatott az adóból), a másikat pedig a munkavállaló. Viszont tavaly óta az alkalmazott dönthet úgy, hogy az ebédjegyekért járó adómentes juttatást készpénzben kéri.
Természetesen, ha komáromi étkezésről van szó, nem hagyhatjuk ki a Jókai-bablevest, amihez több városi legenda is fűződik. A legvalószínűbb az, hogy Jókai felesége, Laborfalvi Róza többször is főzött bablevest malackörömmel. Az író halála után a Magyarországon megjelenő szakácskönyvek azonban még nem említik a Jókai-bablevest. Az anekdoták szerint Gundel Károlynak az 1934-ben megjelent szakácskönyvében már létezik egy hasonló étel, de ott sem nevezik még Jókai-bablevesnek. 1980-ban Gundel fiai, Ferenc és Imre újra kiadták a méltán híres szakácskönyvet, amelyben már kiváló marketingfogásként Jókai-bablevesként jelenik meg a népszerű egytálétel.
A dél-komáromiak Komgasztro című sorozatában Sági Szilárd gasztrokibic és Proczeller Tamás házigazda járta és kóstolta végig Komárom éttermeit.
Az utolsó adásban elkészítették a legújabb foodtruck trendnek megfelelő komáromi Jókai-palacsintát, azaz a Jókai-bablevest leves nélkül.
Az azóta tovább finomított és tökéletesített recept alapján készült Jókai-palacsintát nemrég, 2023. március 20-án mutatták be ismét, ezúttal már szélesebb körben és nagyobb nyilvánosság előtt.
A palacsintatésztát babpürével kenik meg, kolbászmorzsával, hagymával megszórják, a tányérra pedig tejfölös krém és pár vékony szelet sült füstölt tarja vagy csülök kerül.
Azért a dél-komáromiak kihangsúlyozták, a palacsintát ugyanúgy egész Komárom ételének szánják, ahogy a Jókai-bableves is az. Mindenesetre a Komáromi kisleány továbbra is hasonlóan kívánatos, mint volt 2018-ban, amikor megismerhettük (természetesen a legendás tortára gondolunk), és nekem már csak az érdemtelenül elhanyagolt komáromi halászlé hiányzik az étlapokról.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Egy ácsi sportvadász szemtől szemben állt a ragadozóval.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
