Magabiztos, kreatívan és dimenziókban gondolkodó, nyitott embereké a jövő

2016. november 29. 23:23

Sorozatomban bemutatom, hogyan lehet a gyerekek kreativitását, nyitottságát megtartani, térlátását és gondolkodási képességét fejleszteni, önbizalmát erősíteni.

2016. november 29. 23:23
Szentandrási Dóra
Mandiner.család
A GYIK Műhely
 
A Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely 40 éve foglalkozik vizuális neveléssel, művészet-pedagógiával, művészeti oktatással és tehetséggondozással a Magyar Nemzeti Galéria épületében. Az egyedülálló pedagógiai módszereknek köszönhetően az 5-16 éves korosztály játékos, intuitív, élményszerű tapasztalás útján, kreatív gondolkodásra ösztönző feladatokon keresztül kerül kapcsolatba a szabad alkotás örömével.
 
Az alapvetően kortárs képzőművészeti hangsúlyú műhely több társszakterülettel egészül ki, illetve komplex, témakörökre építő tevékenysége kiterjed a fotó-/ videó-művészeti, iparművészeti-, múzeumpedagógiai-, környezeti, építészeti és tájépítészeti nevelésre is. Célja a művészetpedagógia, a vizuális oktatás új módszereinek kutatása. Mindez olyan kísérleti utat jelöl ki, amelyben a gyermek saját tapasztalataira, saját élményeire építve alkot: nem egy feladatot kap, hanem egy olyan vizuális problémát, amelyre az anyaghasználat keretei között neki kell megkeresnie a válaszokat.
 
Miért van szükségünk térlátásra, gondolkodási képességekre?
 
Ötven év követéses vizsgálati eredménye bizonyította, hogy a téri képességek korrelálnak legjobban a természettudományos teljesítményekkel (Wai, Lubinski, Benbow, 2009). 
 
Az egyre módszeresebben gyűjtött adatok a tanulási zavar és a természettudományos tehetség kapcsolatáról, valószínűleg a téri képességek erőteljesebb hatására vezethetők vissza (Gyarmathy, 2009).
 
Az iskolai oktatásba integrált művészet lehetne nem csak a most tanulási zavarral küzdőnek nevezett gyerekek fejlődésének támogatója, hanem a jövő nemzedék természettudományos nevelésének is alapja. (Gyarmathy, 2016)
 
TÉRJÁTÉK
 
2012-ben indítottam el Terbe Rita kolleganőmmel a GYIK Műhely TÉRJÁTÉK programját, ahol a gyerekek játékosan, saját térinstallációk létrehozásával tanulják meg érzékelni a teret. A feladatokon keresztül óhatatlanul is előkerül a méret- és térbeli viszonyok, szerkezeti elemek fogalma. Megismertetjük a gyerekekkel a különböző anyagok fényáteresztő, fényvisszaverő képességét, ez különösen fejleszti a vizuális észlelő rendszert. Megtapasztalják az anyag, szín, fény és a forma összefüggéseit. Majd mindezek ismeretében, térformák lekövetése alapján, kisebb maketteket, térbeli alkotásokat építenek a legváltozatosabb, legmeghökkentőbb anyagokból.
 
 
A mindennapokból a gyerekeknek már van saját térélményük, kicsiben ösztönösen olyan arányokat fognak létrehozni, melyben jól érezték magukat. Játékosan fejlődik a térlátás és az arányérzék. A pontos, alapos, részletekre kiterjedő megfigyelés sok gyakorlással, lépésről-lépésre alakul ki, ezért minden feladatnak van olyan része, amely a térbeli viszonyok, a tértávolság, a térmélység érzékelését fejleszti. Az alkotás során a gyerekeknek sok szempontot kell figyelembe venniük, az adott feladat új információit, a technológia és az anyag „korlátait”. A térbeli alkotás folyamata így nem csak kreativitást, és térlátást, de stratégiai és kritikai gondolkodást is fejleszt.
 
 
Emellett fontos, hogy míg a rajzolással mindig a domináns kéz fejlődik, addig a térbeli alkotások létrehozásához elengedhetetlen mindkét kéz használata, mely a két agyfélteke intenzív együttműködését jelenti. 
 
Minden esetben a gyerekeket egy olyan probléma elé állítjuk, melynek megoldásához szükség van elvonatkoztatásra, belső intuícióra, és sok- sok kreativitásra. pl. Mondrian képeinek bemutatása után térbeli Mondrian szobrokat hoztak létre a gyerekek.
IMG_8607.JPGKorábbi saját élmény megidézésével terepet, szitakötő szárnyat, méhkaptárt készítettek.
 
 
A változatos anyag- és eszközhasználat, valamint az önálló, érzelemtől vezérelt, szabad alkotás lehetősége olyan örömöt, izgalmat és lelkesedést okoz, amely aktív tevékenységre ösztönzi a gyerekeket. Annak a gyereknek is megjön a kedve az alkotáshoz, aki eddig esetleg nem ért el sikereket a rajzolásban, és így kedve sem volt hozzá.  A tapasztalatok szerint a gyerekek könnyen involválódnak, a játékos hozzáállás motiválja őket és lelkesedésük, kitartásuk látványos, kézzelfogható eredményt hoz.
 
TÉRJÁTÉK otthoni környezetben
 
2014-ben elkészítettem a UART Alkotó dobozt azzal a céllal, hogy ne csak azokhoz a gyerekekhez jusson el a GYIK Műhely módszertana, akiket szüleik heti rendszerességgel el tudnak juttatni a Műhelybe. Az Alkotó doboz a GYIK Műhely módszertanára épül. A meghökkentő alapanyagkészleten kívül egy inspirációs füzetet is tartalmaz, mely segít a gyerekeknek az alkotás elindulásában.
 
A most felnövő generációnak egészen más képességekre és tudásra lesz szüksége, mint a korábbiaknak. A kreativitásra és a gondolkodás képességére mindenképp szükség lesz, azt nem tudjuk a gépekre bízni. Az infokommunikációs korban elképzelhetetlenül sok információ és lehetőség elérhető. A legfontosabb képesség a választani és dönteni tudás. Már nem maga az információ a legfontosabb, hanem az információk értékelése. Nincsen jó vagy rossz, hanem „valamire jó” és „valamire nem megfelelő” létezik. A mérlegelést, a kritikai gondolkodást kívánja meg az infokommunikációs technika. (Gyarmathy, 2016)
 
A sok szempont, érv és ellenérv figyelembevételével és a lehetőségek értékelésével jár. A magas szintű együttműködésben, az összetett és változó folyamatok és környezet megismerésében hatékony gondolkodásmód. Nevezhetjük hálózatban való gondolkodásnak. A holisztikus, intuitív gondolkodásnak az ok-okozati viszonyokat, kapcsolatokat feltáró elemző gondolkodással való együttes használata jelenti a lineáris gondolkodás meghaladását. (Gyarmathy, 2016)
 
Célunk, hogy kreativitás és gondolkodás képesség fejlesztő TÉRJÁTÉK programunk minél több gyerekhez, pedagógushoz és pedagógus hallgatóhoz eljusson. Az ELTE TOK-on 1. éves hallgatóknak gyakorlati órákat tartottunk. A XIII. kerületi óvópedagógusok a GYIK Műhely és az ELTE közös 60 órás továbbképzésében vettek részt. Az Magyar Művészeti Akadémia, az Országos és a Budapesti Építész Kamara segítségével 6 vidéki óvodába vittük el a programunkat. Mindenhol az a tapasztalatunk, hogy mind az óvópedagógusok, mind a gyerekek nagyon nyitottak az új módszertanra.
 
Hivatkozott irodalom:
  • Gyarmathy Éva (2016) A tudomány és a harmadik kultúra. Fókuszpontok. Úton az ifjúság megismerése felé.
  • Gyarmathy Éva (2009) Atipikus agy és a tehetség I. Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok, valamint az Asperger szindróma.
  • Eplényi Anna (2016) TájTérTár, Kreatív térjátékok a GYIK-Műhely 40 éves jubileumára
  • Szentandrási Dóra, Építőművészet/ utóirat, 2012/3. XII. évfolyam 68.szám 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!