„Sokan jobb híján választják az otthonszülést”

2017. február 01. 21:48

Hat évvel ezelőtt robbant a bomba idehaza a Geréb Ágnes nevével összeforrt otthonszülés körüli botrányos ügyekben. A kérdés ismét aktuális, most a cseheknél tiltották be az otthonszülést. De mi van most az otthonszüléssel Magyarországon?

2017. február 01. 21:48
Schmidt Erika
HVG
Hogyan teljesít az időközben bevezetett szabályozás? Mi ma a szülészeti ellátás legnagyobb rákfenéje? Schmidt Erikával, a szülési jogokkal foglalkozó Emma Egyesület munkatársával beszélgettünk.

hvg.hu: Hat évvel az otthonszülés körüli hazai botrányok után ismét felkavarodott az állóvíz a témában. Most épp két cseh anya ügyében született döntés az Európai Emberi Jogi Bíróságon, akik azért perelték a cseh államot, mert nem szülhettek otthon bábai szaksegítséggel. Mi is történt pontosan? Miért áll a bál Európában?

Schmidt Erika: A történet onnan indul, hogy 2010-ben egy magyar nő, Ternovszky Anna az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, mert az akkor tisztázatlan jogi helyzet miatt nem talált olyan bábát, akinek a segítségével otthon szülhetett volna. A strasbourgi bíróság Ternovszky Annának adott igazat: az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján kimondta, hogy a magyar helyzet rendezetlensége sértette az anya magánélethez és önrendelkezéshez való jogát, és kötelezte a magyar államot arra, hogy a jogi helyzetet egyértelművé tegye. A döntés nemzetközi viszonylatban is mérföldkőnek számított, az első olyan magas jogi fórumon hozott döntés volt, amely alapvető emberi jogi kérdéseket vizsgált a szüléshez kapcsolódva. Sokak szemét nyitotta fel, hogy tényleg, egy szülő nővel sem lehet bármit megtenni.

hvg.hu: Akkor mégis hogy történhetett, hogy most ugyanebben az ügyben két cseh anya pert veszített az állammal szemben?

S. E.: A döntés valóban ellentmondásos. A bíróság az indoklásban azzal érvelt, hogy az otthonszülés biztonságosságát a tudományos kutatások nem bizonyítják egyértelműen, így közvetetten sem bátoríthatja a nőket tervezett otthonszülésre azzal, hogy jelen esetben a cseh államot az otthonszülés szabályozására kötelezi. A nők számára kedvezőtlen ítélet erős visszhangot váltott ki mind a szakmai, mind civil körökben.

hvg.hu: Nálunk most hogy áll a helyzet? Milyen feltételekkel engedélyezett ma az otthonszülés Magyarországon?

S. E.: A Ternovszky-döntésben a bíróság felszólította a magyar államot, hogy tegyen rendet az otthonszülés körül. Az államot a Geréb Ágnessel történtek miatt egyre fokozódó nemzetközi felháborodás is sürgette. Így született meg 2011 márciusában az otthonszülést szabályozó rendelet. A döntéshozók elsőre meglehetősen defenzív szabályozást hoztak össze.

hvg.hu: Ez a túlbiztosítóan szigorú jelleg például miben nyilvánult meg?

S. E.: Egyrészt az egész szabályozást meghatározta az a szemlélet, hogy az otthonszülés veszélyes, ezért meg kell tőle védeni az anyákat és a gyermekeket, de praktikus kérdések is felmerültek a tárgyi feltételektől kezdve az irreálisan drága felelősségbiztosításig. Lényeg a lényeg, 2012 januárjában már az otthonszüléseket kísérő bábák egy részét is bevonva felülvizsgálták a rendeletet, és 2012 májusában elindulhatott az első szabályosan működő, otthonszüléseket kísérő bábapraxis Magyarországon. Jelenleg négy szolgáltató működik az országban. A rendelet ma is meglehetősen szigorú, de reméljük, hogy a bábaszolgáltatók eredményei alapján lesz lehetőség az újabb felülvizsgálatra.

hvg.hu: Milyen tanulságokat fogalmazhatunk meg az elmúlt 3-4 év tapasztalatai alapján?

S. E.: Sok a pozitív változás, lassan de biztosan nő a szakmai elfogadottság, ami nagyban köszönhető a bábaszolgáltatók transzparens működésének és jó eredményeiknek. Az otthonszülés része lett a szülésznőképzésnek. Az érdeklődés az otthonszülés iránt a nők körében egyre nő, az egyik fővárosi bábapraxisban évente közel 40 százalékkal. Sokat elárul, hogy a bábák tapasztalata szerint sokan jobb híján választják az otthonszülést, mert nem találnak olyan kórházat, amit biztonságosnak éreznének, ami kellően támogatná a szülés normális, élettani folyamatait.

hvg.hu: Magyarul kényszerpályán mozognak a nők. Nem azt kapják az orvosaiktól, amit várnak?

S. E.: A probléma ott kezdődik, hogy a mai napig sokak számára nem világos, hogy alapvetően mi a különbség a szülész-nőgyógyász szakorvos és a szülésznő tudása és feladatai között.

hvg.hu: Akkor most öntsünk tiszta vizet a pohárba!

S. E.: A szakmákat szabályozó európai direktívák szerint a szülészorvosok képzésében elsősorban a patológiák ismeretét és azok kezelését hangsúlyozzák, és ez így van jól, hiszen az ő feladatuk az, hogy a komplikációkat a lehető legnagyobb hatékonysággal ellássák. Hogy gyógyítsanak. És közben ne ártsanak. A szülésznők képzésében viszont a várandósság és szülés normál élettani folyamatai állnak a fókuszban, hiszen a szülésznők feladata az ún. alacsony rizikójú várandósságok, és a normál lefolyású, egyébként rendkívül változatos szülések kísérése, valamint az, hogy a problémákat, komplikációkat időben felismerjék, és tudják, mikor kell szakorvost bevonni. Magyarországon a szülésznők képzésében alig kap szerepet az élettani folyamatok gyengéd támogatása, amely nem a gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozásra épít, viszont tetemes mennyiségű patológiát tanulnak. Az élettani szülések legalább 90 százalékát pedig a mai napig is szülész szakorvosok kísérik, vezetik, ki hogy.

(...)
 
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!