Fel kell készülni a váratlan helyzetekre is
Lénárt hangsúlyozza, hogy a fiatal sportolók felkészítésében nagyon fontos, hogy lépésről lépésre tudatosuljon bennük, hogy mi vár rájuk a mentális felkészítés során. Tehát ennek megfelelően elő kell készíteni, és meg kell nekik tanítani a sportpszichológiának az edukatív elemeit is. Pontosan azért, hogy
kialakuljon az úgynevezett verseny előtti rutin, ami ahhoz kell, hogy pontosan tudják, hogy mi miután következik,
és fel tudjanak készülni. Ebbe a folyamatba tartozik az úgynevezett modellezett edzés is, amelynek az a lényege, hogy a különböző váratlan helyzetekkel miként kell megküzdeni.
Azonban nemcsak a versenyre való felkészülés során zajlik mentális munka.
A megmérettetéseket egy intenzív folyamat, értékelés és hibajavítás követi,
ami kifejezetten arra vonatkozik, hogy a verseny során elkövetett hiba ne kerüljön még egyszer elő, és ennek megfelelően azt kijavítják. „Így a sportoló elfogadja azt, hogy ez egy fejlődési folyamat, és a minél jobb eredmény érdekében mindig javítani kell: fejlődni és változni. Ez egy nagyon intenzív folyamat. A hétköznapi ember életében lehet, hogy vannak választható periódusok, amikor valaki azt mondja, hogy most nem csinálom meg a nyelvvizsgát, majd egy más alkalommal. De egy sportoló életében a versenyekre való felkészülés nem odázható így el. Ha egy világversenyt elenged valaki, akkor egy szezon általában kieshet. Ez nem nagyon engedhető meg a versenysportban. Kivéve, ha egy sérülés vagy magánéleti helyzet miatt hozza meg a sportoló ezt a döntést” – hangsúlyozza a szakember.
Az ön- és személyiségfejlesztéssel mindig foglalkozni kell
Hozzáfűzi, hogy a sportolót rá kell arra nevelni, hogy az önfejlesztéssel, fejlődéssel mindig foglalkozni kell.
„Ezzel a mentális keménységet is tudjuk növelni: a kitartást, a szorgalmas munkát, valamint azt, hogy a megküzdésnek napi szinten jelen kell lennie a versenyző életében.”
Lénárt Ágota a beszélgetés során megjegyzi, hogy bár a versenyzők esetében optimálisan sportpszichológiai felkészítés zajlik, de ha valakinek klinikai jellegű problémája akad, akkor a sportpszichológus pszichoterápiás elemeket is átemelhet a felkészítésbe. „Az alapszakasz körülbelül 2-3 hónap, az egy intenzív periódus, ezt lehet egyéni és csoportos formában is csinálni, de akkor érdemes hetente dolgozni, és otthon is gyakorolni kell.”
Szól arról is, hogy a felkészülés különböző szakaszaiban változó, hogy mikor milyen sűrűn jönnek a sportolók. „A Covid nagyon sok mindent megváltoztatott, sok esetben már hibrid formában is dolgozunk: ha a sportoló ideje megengedi, akkor bejön személyesen, ha nem, akkor telefonon is megoldható a konzultáció. Relaxációt telefonon nyilván nem lehet tanítani, mert ahhoz személyes jelenlét kell: a sportpszichológusnak látnia kell, hogy mi történik közben a sportolóval. De vannak elemek, illetve olyan gyakorlatok, amiket telefonon is meg lehet csinálni. Ilyen többek között a versenyértékelés is. A személyes jelenlét fontos és meghatározó lenne, de a sportolók időbeosztását tekintve ez sokszor nehezen megvalósítható, így marad a telefon vagy a videókonferencia.”
Az életmódváltásban is segíthetnek a teljesítménypszichológia módszerei
Végül arra is kitér, hogy aki életmódváltást tervez, az a fentebb ismertet valamennyi módszert alkalmazni tudja a cél elérése érdekében, mivel mindegyik segíti az átalakulási folyamatot. „Érdemes megtanulni a relaxációt vagy a stratégiai tervezést. Míg utóbbi a sportolóknál a mozgássor elképzelése, az a civileknél lehet például egy prezentációs program összeállítása. Érdemes hangsúlyt fektetni a figyelemfókuszálásra: fontos, hogy a mindennapokban tudjunk koncentrálni és ki tudjuk zárni a zavaró tényezőket. Míg a célállítás, célformulák a saját munkarend beállítására vonatkoznak, tehát hogy jól tudjunk tervezni, kivitelezni, és az eredményeket fejlődésnek fogjuk fel. Így tovább tudunk dolgozni, motiváltak maradunk.
De az is lényeges, hogy vegyünk észre a haladást, és ünnepeljük is meg azt”
– zárja gondolatait Lénárt Ágota.
Szoboszlai Dominik – aki nemrég a Liverpool csapatához igazolt – édesapjának azon nyilatkozatára, miszerint fia pályafutása során csak egyszer járt sportpszichológusnál, majd az ülés után azt közölte, „soha többé nincs szüksége ilyen szakemberre!” a tapasztalt szakember, Lénárt Ágota úgy reagált, hogy „egy találkozás után nem lehet megítélni egy szakember munkáját. Másrészt vannak emberek, akik veleszületetten nagyon jó relaxációs és mentáltréning képességekkel rendelkeznek, és saját maguk tudják menedzselni az optimális funkcionálási zónára való beállításukat. De ettől függetlenül, ha mégis valamilyen megakadása lesz a karrierje során, akkor bátran forduljon megfelelő gyakorlattal és képzettséggel rendelkező sport szakpszichológushoz. Itt érdemes kiemelni, hogy a sport- és teljesítménypszicholgógia nem klinikai irányultságú, így mindenki tegyen különbséget a teljesítményfokozás és a mentális problémák orvoslása között” – hangsúlyozta a sportpszichológus.
Nyitókép: iszeged.hu