Tehetségek vagy tehetősek felsőoktatása?

2012. január 23. 18:05

Pontos statisztikát, hatáselemzést majd nyáron készíthetünk, ám a körülmények nem sok jót ígérnek.

2012. január 23. 18:05
Constantinovits Milán
Heti Válasz

„A Mélységesen egyet tudunk érteni az alapkoncepcióval, miszerint nem lehet célja az egyetemeknek a diplomás semmirekellők, buborékhámozók és holdfénykapálók kitermelése. Ahogy azzal is azonosulunk, hogy a tudományegyetemi és a főiskolai szint (gyakorlatorientáció) elválasztása szükségszerű, azonban az államilag finanszírozott keretszámok véres megcsonkítása e formában érthetetlen.

Morfondírozva állunk a súlypontok áthelyezése előtt; miért épp az uniós szinten is jó elhelyezkedést kínáló műszaki és informatikai képzéseket vágták vissza, miközben a művészeti szakok kapuit szélesebbre tárták? Külön szólni kell a gazdasági és jogi, államilag támogatott képzési helyek brutális minimalizálásáról. Értjük, hogy az egyetemi jelentkezések 20%-át jelentő gazdasági szakok felülreprezentáltak (kereskedelmet és marketinget például közel 40 helyen lehetett eddig tanulni), de a 95 százalékos csökkentés akkor is tolerálhatatlan. Elismerjük, a jogászképzés is túlfuttatott, de az ELTE és a Pázmány között elosztandó 100 helyet durván keveselljük (no meg így például a nagy múltú szegedi bojtárképzésnek is alávágnak).(...)

Pontos statisztikát, hatáselemzést majd nyáron készíthetünk, ám a körülmények nem sok jót ígérnek. Hoffmannék ugyan derekasan hozzányúltak a felsőoktatáshoz, és ez számos, a rendszerre hínárként tapadó intézményi és személyes érdek átvágását jelentette, ám a hibákra ez nem lehet mentség. A nyilvánvalóan megjelenő színvonalbeli anomáliákat és rosszabb esetben tömeges agyelvándorlást eredményező reform bevezetése, időzítése is elbaltázott, mert menetből rendezi át (szűkíti be) az ingyenes továbbtanulási lehetőségeket az épp érettségizők előtt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bigyomail
2012. január 24. 14:14
A címben felett kérdés eleve rossz. Abból indul ki, hogy a tehetősek nem tehetségesek, holott aki már látott oktatási intézményt, az tudja jól, hogy kevés kivételtől eltekintve a tehetősebb szülők gyermekei jobban teljesítenek. Egyszerűen azért, mert a tehetősebbek attól tehetősebbek, hogy maguk is értik az oktatás fontosságát, mert tanultak és ebből profitálva lettek tehetősek. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy vállalkozás, vagy egy gyár vezetése, a mérnöki, menedzsmenti vagy jogászi munkából felhalmozott vagyonhoz nem kell nagyobb tudás, mint a takarításból, vagy segédmunkából szerzett létminimumhoz. Ráadásul, lássuk be, hogy szegény ember eddig sem tudta a gyerekét egyetemre járatni, mert még az állami finanszírozás mellett is lehetetlen lenne számára kigazdálkodni a járulékos költségek havi több tízezres tételét, mint a lakhatás, a drága jegyzetek, vagy a még drágább tankönyvek ára. Akik most rosszul járnak, azok a pedagógus szülők gyermekei, akik szintén a családból hozott "jó képességekkel", azaz a tanuláshoz való kellő hozzáállással rendelkeznek, ám anyagi lehetőségeik egy segédmunkáséhoz, vagy gyári munkáséhoz hasonlíthatóak. Értem és helyeslem ebben a kérdésben a kormányzati szándékot, ám én megfordítanám a dolgot. Legyen tiszta a kép: a felsőoktatás pénzbe kerül, amit annak kell megfizetnie, aki igénybe veszi. Ám van egy csomó olyan tudományág, amire ugyan az államnak szüksége van, ám az "piaci alapon" nem értékesíthető, mert nem vonzó a pénzes jelentkezőknek éppen azért, mert az eredményül kapott szakmával nem lehet rendesen pénzt keresni. Így inkább állami ösztöndíjrendszert kellene bevezetni, ahol az állam átvállalja bizonyos, tehetséges ám anyagilag nem épp jól eleresztett diáknak a teljes(!) tanulmányi költségét a tandíjat és a megélhetést egyaránt. Így ki lehetne írni pályázatot a hiányszakmákra, mint a fizikatanár, a szociológus vagy a kórboncnok, míg nem kellene finanszírozni olyan, piaci alapon is jól teljesítő képzést, mint a jogász és az építész. Ide, az állami ösztöndíjra viszont bátran jelentkezhetnek például a pedagógus családok gyermekei is. Ez maximum ahhoz vezetne, hogy kialakulnak a jogász, az orvos és a pedagógus dinasztiák, amik ugye nem túl rémisztő jövőkép, főleg, mert ez mindig is így volt.
suski
2012. január 24. 06:44
Mégis mit képzelnek, hogy egy család, ahol több egyetemista is van egyszerre, hogyan fogja kinyögni ezeket a pénzeket még a megélhetés-albérlet mellett. Az nem megoldás, hogy 23 évesen már eladósodva kezdje vki az életet. Nagyon szomorú ez az egész. Pénzes hülyegyerekek homokozójává teszik az egyetemeket. Remélem, hogy 1-2 év után felfelé módosítják a keretszámokat.
olvaso9
2012. január 23. 22:14
Aki komolyan veszi a felsőoktatás problémáit, nem vitatja, hogy átalakításra ezen a területen is szükség van. Az elvekkel nincs is gond, de a megvalósítás, jelen esetben az államilag finanszírozott képzések létszám-aránya bizony vitatható, ahogyan azt a cikkíró nálam erősebben megfogalmazza. Talán hiteles egy nem jogi (hanem műszaki)pályán tevékenykedőtől, ha most a jogi (és gazdasági) területek aránytalanul alacsony létszámkeretét kifogásolja illetve várja az indokokat: miért pont ennyi és miért éppen ennek a két budapesti karnak jutott ennyi hely? Talán jobban jártak volna a döntéshozók, ha "megszellőztetik" a keretszámokat... Nagyon nehéz persze prognózist adni 20 évre, ismerjük, hogy van túlképzés, sokféle érv felvethető... de talán a józan észt is segítségül hívhatnánk. Szerintem sosem késő a kiigazítás... és bizony nagyobb egyeztetési készség is elkelne. Mert mindig gondolni kellene azokra is, akik tehetségesek, de nem tehetősek. Az ő számukra szerintem a diákhitel2 nem igazi megoldás. Kellene olyan ösztöndíj is, amit esetleg nem az állam ad, de támogatja az adományozását...
balint60
2012. január 23. 19:40
Visszafogott hangvételű, tárgyilagos és tárgyszerű elemzést publikál a HVO. Több mint sajnálatos, hogy éppen ez a professzionális szemlélet hiányzik a kormányzat törvényhozási dömpingjében; alkotmányellenes törvények sora, gyenge szakmaiság és hibák következtében minden harmadik törvényt módosítani kellett, számosat egy hónap alatt többször is. Pedig a minőség polgári erény (lenne).
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!