A magyar fejlesztéspolitika legnehezebb éve lesz 2013

2013. január 30. 12:54

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ezek a fejlesztési pénzek javították a hosszú távú magyar növekedést. Interjú.

2013. január 30. 12:54
Balás Gábor
Pénzügyi Szemle Online

„Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a 2007-2013-as fejlesztési időszak közötti időszak nem ér véget idén decemberben, hanem ezt követően még két évet tart. Ez azért van így, mert az Európai Unióban létezik az ún. »n+2«-es szabály, ami szerint az adott évre allokált keretet a tárgyévet követő két évig költheti el a tagállam. Mindebből adódóan 2015-ben még bőven költeni fogjuk az idei keretet.

Ami a tapasztalatokat illeti: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ezek a fejlesztési pénzek javították a hosszú távú magyar növekedést. Sajnos ugyanis ez nem látható, nem mutatható ki. Amikor költjük a pénzt, abban az évben a kereslet megugrásán keresztül természetesen van GDP-hatás, de a hosszú távú növekedés ezektől a fejlesztésektől nem lett magasabb. Az volt a 2007-es szándék, hogy ezzel a pénzzel egy »új Magyarország« építhető fel. Ma már egyértelműen létszik, hogy ez egy téves megközelítés volt. Egy másik, egy új, egy zöldmezős Magyarország nem építhető fel uniós pénzekből, mert működtetni csak a »régi« Magyarország tudja a fejlesztést. E két valóság közötti feszültség sok felesleges, vagy túltervezett projekthez vezetett, különösen a közszférában.

Szomorú tapasztalatunk, hogy sok esetben a források felhasználásának tényleges hatékonysága még annál is rosszabb volt, mint amilyen elvileg lehetett volna. Ennek az volt a fő oka, hogy a fejlesztéspolitikai rendszer túlságosan formalizálttá vált. Az volt a filozófia, hogy az a végső rossz, ha nem hívjuk le és nem használjuk fel az összes pénzt, de csak ezt követően volt fontos az a cél, hogy a pénzköltés értelmes, hasznos, hatékony és célszerű legyen. Az »ezt követően«-re viszont már sokszor nem maradt erőforrás. Az egész rendszer alapjait azok a formális szabályok alkották, amelyek biztosították, hogy felhasználjuk a pénzt, és ne legyen szabályossági probléma. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szabályossági görcs a rendszerben, ahol egyetlen hiba is bűn, így senki nem mert kockázatot, így felelősséget sem vállalni. Márpedig kockázatmentes, de jó hozamú befektetések nincsenek.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2013. január 30. 17:39
Magyar fejlesztéspolitika a tudóstársadalom, Magyar tudományos Akadémia szakmai kamarák stb. bevonása nélkül nem létezik. A politika és a szakmai tudás mixelése hatékonyan csak a különböző önazonosságok, hitelességek tiszteletben tartásán alapulhat. Ha a szakmai tudás és a politika közötti egyensúly megbillen, vagy borul, kár keletkezik, amely elől mindenki elfut, a felelősségrevonás hiánya miatt. Be kellene ismerni pl. a dunai vízgazdálkodás hibáit, mulasztásait elkezdeni akár vízlépcsőstől is. Világos tervezéssel, akár külföldi szakember(ek) bevonásával.
sellafield1957
2013. január 30. 14:43
strómant persze
sellafield1957
2013. január 30. 13:18
januárban is virágzó narancsfarmok , a közgép szárnyal , lajcsi vigyorog a párt saját - részben rugalmasan az aktuális hatalomhoz igazodó- gazdaságával fölözteti le a bejövő eus zsét ...persze hogy nem hatékony... az a lényege hogy nehogy versenytársat csináljon a magyar mezőgazdaságból hanem eu lojális eliteket tenyésszen ki amiket pénzek megvonásával lehet zsarolni pl
heep
2013. január 30. 13:12
"Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ezek a fejlesztési pénzek javították a hosszú távú magyar növekedést" Kinek volt ilyen illúziója? Az EU-s szabályozók, feltételek miatt eleve olyan "fejlesztésekre" lehet csak pénzt adni ami nem a termelő hanem a látszat (pl 40cm-es kilátótorony, kutyakozmetika) beruházásokra, tevékenységekre ad lehetőséget. Nem őrült meg az EU-t irányító "közös piaci" 15 ország, hogy a saját cégeinek konkurenciáját segítse megszületni itt a sötét keleten. Ezért termelő beruházásra nem is lehet felhasználni a kohéziós pénzeket. Maradnak az infrastrukturális beruházások. De az igazán nagy pénzeket megmozgató projekteknél még itt is olyan feltétel rendszert kötöttek ki, hogy a keleti tagok is kénytelenek legyenek nyugati cégek szolgáltatásait, árúját használni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!