Tíz bűntett, amit a kisvállalkozások ellen elkövettek

Karácsony Benedek elárulta volt pártját, hogy lefeküdjön régi főnökének, a böszmének. Súlytalan, hazudozós kis köcsög, aki életben nem tett még keresztbe egy szalmaszálat se. Nem hiszem el, hogy léteznek olyan emberek, akik ezt a kis dk-s köpedéket komolyan veszi.

Ennyit kellene csinálni az Összefogásnak. Ilyen listákat gyártani a Fidesz dúlásáról orrba-szájba. Muníciójuk van hozzá dögivel. És az itt megszólalókon is látszik, hogy rögtön talajt vesztenek, amint konkrét tényekkel vannak szembesítve és nem tudják a szokásos hitvitáik irányába elvinni a fonalat.

Unicumot ennek a Fletó imitátornak!

Gergely Ön nem gazdasági szakember, soha nem dolgozott a versenyszférában, információi a médiából származik. Az állításainak egy része valótlan, egy része csúsztatott. Az adócsalást csak akkor nincs, ha nincs adó. Amennyiben van adó, nagyságától függően legfeljebb az összegszerűség változik. Ugyanez vonatkozik a feketekereskedelemre és a fekete foglalkoztatásra is. 1. Áfa téma. Az ÁFA százalékos kulcsát a legnagyobb mértékben mindig a szociálliberális kormányok emelték. Ez igaz a Horn kormányra és igaz a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányra is. A kormányváltáskor a mostani 27 %-os ÁFA kulcs 25 %-os volt a SZJA pedig progresszív. Ez utóbbi azt jelentette, minél többet, minél értékesebbet dolgozott valaki annál nagyobb volt a fajlagos adója. Ebből eredően nem volt ösztönző. Az ÁFA csalás pedig nem Magyarország privilégiuma, mert ugyanígy előfordul azokban az országokban is ahol kisebbek az ÁFA kulcsok. 2. A pénztárgépek körül zajló probléma gyártási probléma, ott kellene kereskedni. 3. A vállalkozásoknál bevezetett adónemek nem minden vállalkozást érintett és nem egyformán. Azokat amelyeket megemlít egy része már korábban is be volt vezetve, legfeljebb a mérték változott. Ugyanakkor adónemeket is eltöröltek. A multik, bankok különadója pedig azért indokolt, mert a válságból való kilábalás terhéből nekik is részt kell vállalni, nem lehet mindent a végfogyasztóra terhelni. Amennyiben igaz, hogy a piaci mechanizmusok – kereslet-kínálat – határozza meg az árakat, akkor ezeknek a többletköltsége csak akkor kerül be az árak, ha ezt a fizetőképes kereslet meg tudja fizetni. 4. A közművek többsége csak látszólagosan van a versenyszférában, mert többségük önkormányzati tulajdon, résztulajdon. Megnéztem egypár szolgáltatót és szerintem egy költségoptimalizálással volna mit megtakarítani, s az sem indokolt, hogy profitorientált legyen és osztalék fizetésre hajtsanak. Ez utóbbi amolyan simonság félét is takar. 5. A trafiktörvény nem vitte csődbe a kereskedőket, mely az eredményességüket legfeljebb 1-2 %-ban befolyásolta, csökkentette. A többségnél pedig továbbra is külön helyiségben lehetőség van az árusításra. 6. A földtörvény gyakorlati megvalósulásánál egy-két esetben lehetnek szabálytalanságok, melyet ki kell vizsgálni és meg kell szüntetni. Azonban összességében mégis pozitív eredménye van, mert korábban 300 vállalkozás bérleményében volt az, amit most 3000 vállalkozás bérel és a fennmaradó másik 300 személy bérlemény a lejáratkor újabb 3000 vállalkozás bérleményébe kerülhet. Így fennáll annak a lehetősége, hogy 600 bérlő helyett 6000 lesz. Természetesen vannak olyan több száz, esetenként ezer hektáros bérlők akik a lejárat után nem kapták vissza a teljes bérleményüket, s ezért most hepajoznak, maguk mellé állítva a Ferenceket, Gordonkákat, Gergelyeket.