Virág helyett egyenlő jogokat

„A több évtizede aktív választójogi mozgalom és a háború miatt az ipari (és hadi) termelésben nagyobb szerephez jutó nők fellépésének hatására az 1910-es évek második felében számos kormány kénytelen volt engedni a nők követeléseinek és Európában sorra kezdték elismerni a nők választójogát. A húszas évekre a nyugati világban már a legtöbb lány részesülhetett általános iskolai oktatásban, sőt egyre többen mentek egyetemre, választottak szellemi foglalkozást, ez azonban a mai napig főként a felsőbb és középosztályok kiváltsága maradt.

Nagy visszalépést jelentettek mindehhez képest a harmincas évek, amikor a gazdasági és politikai válság nyomán létrejött tekintélyelvű rendszerekben veszélybe kerültek a már kivívott nőjogi eredmények is. A II. világháború idején nők milliói vállaltak munkát szerte Európában és az Egyesült Államokban. Szükség volt rájuk, ezért lett is pénz egyből napközi otthonokra, óvodákra. Csakhogy ők békeidőben is meg akarták tartani az állásukat, ami nyilvánvalóan a nemek közötti hatalmi viszony gyökeres átalakulását is jelentette. Ezért azonnal beindultak a változás ellenében ható erők: az ötvenes években reklámok, filmek, regények sulykolták az emberekbe, hogy családanyának lenni és makulátlan otthont fenntartani az egyetlen út a boldog élethez. Ezért a nőmozgalom ekkor új hullámot vetett és próbált réseket ütni a nőket alárendelt szerepbe kényszeríteni (illetve abban tartani) törekvő kommunikáción. Mindez új követelések megfogalmazásával is járt, ilyen volt például a nők saját testük feletti rendelkezésének joga (például hogy szabadon dönthessenek a gyermekszülésről és a saját igényeiknek megfelelő szexuális életet élhessenek), és a nőkkel szembeni erőszak elleni törvényi védelemhez való jog követelése.

Mindebből jól látható, hogy a nőknek minden okuk megvan arra, hogy a mozgalmukat és annak eredményeit ünnepeljék. Mert a nemzetközi nőnap nem a virágról, az ajándékba kapott desszertekről és kozmetikumokról szól, hanem a nők évszázados hősies és óriási eredményeket elért harcáról. Alkalom az ünneplésre és egyben az eszköze is ennek az egyenlőségért folytatott küzdelemnek: alkalmat ad arra, hogy a nők, illetve a nők jogaiért folytatott küzdelmet felvállalók találkozzanak egymással, ünnepeljék az elért sikereket, megvitassák a kudarcok okait és közösen gondolkodjanak a feminista mozgalom előtt álló feladatokról.”