Techet Péter szerint ha Blaskó a Burgtheater színpadáról féltené az osztrák demokráciát, a bécsiek megtapsolnák, hiszen annak idején Thomas Bernhard darabjait is jól fogadták. Techet téved.
„Miután Blaskó Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze a Mandineren közzétett nyílt levélben tiltakozott a Burgtheater színészeinek politikai jellegű akciója miatt, a HVG online kiadása kioktató hangvételű publicisztikát közölt, állítván, hogy Bécs vezető színházában a hasonló akciókat taps fogadná. A szerző, Techet Péter úgy gondolja, Blaskó azért ragadott tollat, hogy »bebizonyítsa tájékozatlanságát«, ő pedig azért, hogy Blaskó őszinte érdeklődésére választ adhasson, »elkerülve, hogy a jövőben hasonlóan kínos szituációkba kerüljön tudatlansága miatt«.
Techet Péter szerint ha Blaskó a Burgtheater színpadáról féltené az osztrák demokráciát, a bécsiek megtapsolnák, hiszen annak idején Thomas Bernhard darabjait is jól fogadták. (Ami az osztrák demokráciaféltést illeti: az FPÖ támogatottsága 28 százalékos, az SPÖ-é és az ÖVP-é 26-26 a legutóbbi felmérés szerint.)
»Thomas Bernhard darabjaiban gyilkosoknak neveznek minden bécsit, és a legkeményebben szidalmazzák Ausztriát, a bécsi értelmiségi és színházi elit részéről egyetértés volt a válasz. Tény, hogy a nyolcvanas években voltak még tüntetések Bernhard darabjai ellen, de nem színészek – mint Blaskó Péter – és nem színházba járó polgárok, hanem szélsőjobboldaliak és a keményen jobbos bulvárnapilap, a Kronen Zeitung cikkírói őrjöngtek« – írja Techet, aki feltehetően egy konkrét Bernhard-darabra, a Heldenplatzra utal írásában, legalábbis azt a Burgtheater-bemutatót övezte ilyen felzúdulás.
Techet téved: ugyanis nem csupán a szélsőjobboldaliak és a Neue Kronen Zeitung haragját vívta ki az Anschluss ötvenedik évfordulójára írt mű – s amelyet a Burgtheater fennállásának századik évfordulóján mutattak be.
A néppárti Alois Mock akkori alkancellár szerint a Heldenplatz „Ausztria teljes szidalmazása, amit ráadásul az adózók pénzéből fizettek«. A szociáldemokrata Bruno Kreisky egykori kancellár szerint» nem lett volna szabad hagyni« a darab bemutatását, míg a néppárti Kurt Waldheim, akkor hivatalban lévő államelnök »az osztrák nép goromba megsértésének« titulálta Bernhard darabját, ami megidézte a Heldenplatzon Hitlert ünneplő, több mint százezres tömeget.
Az osztrák néppárt, az ÖVP számos politikusa bojkottra szólította fel a bécsieket – tény, ez utóbbi végül jó reklámnak bizonyult: a darabot 1988 és 2000 között több mint 120 alkalommal játszottak a Burgtheaterben, 127 ezer néző előtt.
Mindenesetre a balliberális Der Standard kulturális rovatának akkori vezetője, Peter Sichrovsky még a darab bemutatója előtt arról írt, hogy olvasta Bernhard színművét, ami »rettenetesen rossz«, s abbeli óhajának adott hangot, hogy Bécsben bárcsak olyan demokrácia volna, mint a németországi Frankfurtban, ahol megakadályozták Rainer Werner Fassbinder színműve, A szenny a város és a halál bemutatóját. A konzervatív Die Presse három vezércikket is szentelt a Heldenplatz elítélésének, míg a népszerű bulvárlap, a Der Kurier cinikusnak nevezte a bemutatót, s úgy vélte: »a Burgtheater kultúrharcot játszik – színház helyett«.(Nincs új a nap alatt.)”
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Minden búcsúzás, minden temetés tulajdonképpen rólunk szól, akik még élünk.
Nagyon agyas és közben nagyon lírai szerző Vladimir Nabokov. Euforikus érzés rálépni a kékre. Ajánlónk!
Az európai választások közeledtével egyre több kémhistóriáról olvasni a környező országokban. Nem is akármilyenekről! Veress Csongor Balázs írása.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Sajnos az se kizárt, hogy Magyar Péter a lehető legszemérmetlenebbül hazudik, de még ráadásul becsületet is sért a „drogos” és „zsarolható” bélyegek osztogatásával. Francesca Rivafinoli írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
