A kormány mind több képviselője kezdi beismerni, hogy hiba volt túlságosan az autógyártáshoz láncolni a gazdaságot. Káros ugyanis az ekkora függőség.
„Visszatérve a tarajos hazai vizekre, a kormány mind több képviselője kezdi beismerni, hogy hiba volt túlságosan az autógyártáshoz láncolni a gazdaságot. Káros ugyanis az ekkora függőség.
De mit is tehet az állam? A növekedés fenntarthatósága érdekében segít új piacokat találni: például az állami tőke részvételével alapított kereskedőházak segítségével. Továbbá piaci és nem hatósági alapon ösztönzi a bankokat, hogy a vállalati finanszírozás tekintetében hajtsanak végre egy 180 fokos fordulatot. De az állam segíthet úgy is, hogy békén hagyja a vállalkozásokat: eltelt öt év, amióta jobboldali kormányzás van, de a bürokrácia leépítése rendkívül bürokratikusan halad. Nem pusztán az adó sok, hanem a hivatal is.
Szükséges lenne megerősíteni a Budapesti Értéktőzsdét, amely csak játékbörzeként funkcionál, és nincs köze a reálgazdasági folyamatokhoz. Fölöslegesek az állami tulajdonban lévő bankok, mert a hitelintézeti szektor veszélyes üzem, ahol jövőbeni beruházásokról, vállalkozókról, vállalkozói csoportokról kell dönteni. Példák sora mutatja, hogy jobb, ha ezt a magánszektor végzi, piaci alapon. Az a vállalás pedig, hogy magyar legyen a bankrendszer fele, egyébként is teljesült.
Ugyanakkor a korai költségvetés fegyvertény, pláne, ha később nem módosul. S fontos gazdaságpolitikai bizonyítvány az is, hogy a kilátásokat az IMF és az Európai Bizottság is hasonlóan ítéli meg, mint mi.
Kétségtelen, hogy most minden szem az államra szegeződik: Lázár János bejelentése szerint gigaberuházások várhatók, s a kormány a következő hetekben minden lehetőséget megvizsgál, hogy a létszükségletnek nevezhető, két százalék feletti szinten maradjon a GDP-növekedés.
Az átmenetileg kieső uniós pénzek és az esetleges VW-ügyből származó megtorpanás miatt ez nehéz ügy, de ha az állam elszánt a változások megtételére, aligha lehetetlen.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
