Az állami vállalatok tőzsdei bevezetésével kapcsolatban nem változott az álláspontunk. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ez is fontos része a stratégiának, de azt is látjuk, hogy ez alapvetően a kormányzat döntése lesz. Interjú.
„Év elejére ígértétek a tőzsde új stratégiáját, aztán március eleje lett belőle, ráadásul sok konkrétumot nem is tudtunk meg a múlt szerdai bemutatón. Mi az oka a csúszásnak?
A BÉT vezetése egyértelműen a piac fejlesztését tűzte ki céljául, és a stratégiában is azt írtuk le, hogy ezt milyen lépések mentén tervezzük megvalósítani. A stratégia megvalósítása viszont a következő 5 év feladata lesz, és reményeink szerint folyamatosan jönnek majd az eredmények. Azt gondolom, hogy a stratégiai irányokat fontos most felvázolni, és ezt követően, amikor már lesznek konkrétumok, azokat folyamatosan közöljük a piaci szereplőkkel.
Mikor számíthatunk az első konkrétumokra?
A stratégiai célokat tekintve most is vannak konkrétumok, hiszen, első lépésként a stratégia céljait fogalmaztuk meg. Második lépésként pedig jönnek majd az eszközök, de ezekről még tárgyalunk. Például az NGM-mel már jó pár találkozón túl vagyunk, most tudunk majd részletekbe menően egyeztetni. Azt gondolom, hogy 1-2 hónap alatt már a konkrétumok szintjén is ki fog derülni, hogy melyek azok az ösztönzők, amelyek meg tudnak valósulni ebben az évben.
Úgy tűnik, mint ha a korábbinál most már óvatosabban fogalmaznátok a célokkal, például a nagy állami cégek tőzsdei bevezetésének esélyeivel vagy a kibocsátásokkal kapcsolatban, ez utóbbinál már évente 5 részvény- és/vagy kötvénykibocsátás a cél. Kevésbé vagytok már optimisták?
Nem hiszem, hogy a kommunikációnk visszalépést sugallana. Az állami vállalatok tőzsdei bevezetésével kapcsolatban nem változott az álláspontunk az 1-2 hónappal ezelőttihez képest. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ez is fontos része a stratégiának, de azt is látjuk, hogy ez alapvetően a kormányzat döntése lesz. A szakmai érvek mellett természetesen politikai vetülete is van ennek a döntésnek, ami a BÉT-en kívül álló dolog, tehát ez ügyben indokolt az óvatosság, mert erről nem mi döntünk. Az pedig, hogy már nem csak részvény-, hanem kötvénykibocsátásról is beszélünk annak köszönhető, hogy az egyeztetések során a piaci szereplők ezt kérték, mert a vállalati finanszírozásnak fontos része a kötvénypiac is. A stratégiánkban sem csak a részvénypiacra fókuszálunk, és ez a kommunikációban is meg kell, hogy jelenjen.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Brüsszel hatalmas versenyhátrányt okozott az uniós pénzek visszatartásával.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
