A reflexből ellökött kéz és az elmekórtan esete

„Mindazonáltal a közjó nevében újfent vissza kell utasítanom, hogy a sorosozás és a fischerezés az antiszemitizmus szinonimái volnának. (Eme urak esetében származás, identitás messzemenően mellékes: a köztörvényes, közerkölcsös szempontok annál lényegesebbek.) Ez a leplezetlenül fajelméleti alapozású összemosás nem csupán »ügyes« definíciós próbálkozás a vert helyzetben lévő, sarokba szorított balliberalizmus részéről, de elfogadásának beláthatatlan politikai következményei is volnának. Ha erre a sémára kritikátlanul rábólintanék, nem csupán azt írnám alá, hogy Soros György és Fischer Iván születésüknél fogva csalhatatlanabbak a római pápánál, akiknek áldásos tevékenységét (Magyarország sunyi amerikai feljelentését vagy az évi egymillió uniós muszlim kvótamenekült »emberbarát« ötletét is beleértve) nem illetheti bírálat; hanem azt is, hogy a Soros-kritikát megfogalmazó, ugyanakkor mindennapi kormányzásában vállaltan és vitathatatlanul filoszemita politikát folytató Orbán-kormány definíció szerint antiszemita. Ez esetben nem csupán arról volna szó, hogy nem kell többé érdemben vitázni vele (úgy sejtem, az én jellemgyilkolási kísérletem esetében is ez lehetett a mögöttes szándék), hanem arról is, hogy a demokráciát és annak választási eredményeit demokrácián kívüli, spekulációs logikai alakzatok révén zárójelbe lehet tenni. Konok, eltökélt demokrataként ezt nem tűrhetem.”