Gyerek a tévé előtt: ésszerű keretek között

„Dr. Horváth Györgyi gyermekpszichológus, pszichoterapeuta, több mint harminc éves tapasztalattal rendelkezik. A szakember korábban nevelési tanácsadóként is dolgozott, jelenleg klinikai pszichológusként tevékenykedik. Az alábbi tippekben az ő tanácsait, javaslatait olvashatják arról, hogyan érdemes szabályozni a gyermekek televíziózási szokásait.

Korlátozzuk a tévénézésre fordított időt!

»A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében érdemes a gyermekek számára olyan egyértelmű tévénézési szabályokat felállítani, melyek figyelembe veszik a kicsik életkorát, személyiségét és lelki egyensúlyát. Tény, hogy a rendszabályok felállítása sokszor ütközik nehézségekbe, hiszen a szülők sem egyformák, illetve saját tévézési igényeik, és szokásaik is változhatnak az idők során« — nyilatkozta dr. Horváth Györgyi.

(...)

Kezdeményezzünk beszélgetést a TV-ben látottakról, így nyomon követhetjük, hogy milyen műsorokat néznek gyermekeink, illetve fontos információkat kaphatunk arról is, hogyan vélekednek egyes műsorokról, milyen témák vetnek fel kérdéseket bennük. A párbeszéd segítségével újabb és újabb érdeklődési területeiket fedezhetjük fel.

Olyan műsorokat válasszunk gyermekeinknek, melyekből valóban tanulhatnak!

»Szerencsésnek tartom az edukatív programok nézését, mert ezeknél úgy élheti ki tévézési igényeit csemeténk, hogy egyúttal személyisége is érlelődik. Az ilyen műsorok nézése közben ugyanis a gyermek nemcsak passzív befogadó, hanem intellektusa, kreativitása, cselekvési vágya is inspirációt nyerhet. Olyan ismeretanyagok, kérdések érinthetik meg, amelyek belülre hatnak, kapcsolódnak személyiségük addigi élményeihez, érdeklődései körük tovább szélesedik és gazdagodik belső világuk is« — mondta el a szakember. Tanulni természetesen nem csak a dokumentumfilmekből lehet, kisebb korban egy tanulságos mese is építheti a gyermekek fejlődését.

(...)

»Gyerekeink sem egyformák, nemcsak életkoruknál, hanem személyiségüknél fogva sem. Ha például szorongóbb, befelé fordulóbb a csemeténk, akkor valószínűleg érzékenyebb az erős ingerekre, illetve kevesebb impulzussal harmonikusabb.«

(...)”