Boldog nemzetbiztonsági napot!

„A nemek közti egyenlőtlenség számos további, szignifikánsan mérhető előjele lehet a társadalmon belüli elnyomásnak és erőszaknak. Ilyen változó például a szegénység, ugyanis a világ legszegényebbjeinek 70 százaléka nő (Lefton, 2013) – a szegénység vagy relatív depriváció pedig önmagában is olyan kulturális dimenziót szül, ami növeli az instabilitás és erőszak sérthetetlenségét. Hudson és Kay Cohen korában idézett cikke is ezt támasztja alá. Évtizedes kutatások bizonyítják, hogy  a nők fejlődése és haladása kritikus feltétele a stabilitás megteremtésének és a politikai erőszak csökkentésének. Azok az országok, ahol a nők részvétele a társadalomban megkövetelt és biztosított, mérhetetlenül biztosabb lábakon állnak – legyen szó élelmiszer-biztonságról, erőszakos szélsőséges elleni sikeres harcról vagy más nemzetekkel zajló békés vita folytatásáról.

Egy 2015-ben megjelent kutatás szignifikáns kapcsolatot vélt felfedezni a nemi egyenlőtlenség és a terrorizmus között. A különböző erőszakos formák – legyen az háború, terrorizmus, fajirtás – elrendelői és elkövetői többségében férfiak. Továbbá, azok az erőszakos értékek, amik a hipermaszkulinitást hirdetik, gyakran konvergálnak azokkal a hiedelmekkel, amik a kulturális norma szerint aláássák a női jogokat és a nemek közti egyenlőtlenséget promotálják. A majdnem 10 évig tartó, közel 60 országot felölelő vizsgálat megállapította, hogy a nemek közti egyenlőség tényleges eredménye a szignifikáns és konzisztens negatív hatás a terrorizmusra. Továbbá, a nők politikában való részvétele, magas szintű oktatáshoz és munkahelyekhez való hozzáférése sokkal hatásosabb politikai irányelveknek bizonyultak az erőszak és terrorizmus visszaszorításában, mint a pusztán kulturális támogatások hangoztatása (Aneela, 2015).

Ma tehát a nők a gazdaságban, társadalomban és politikában elért teljesítményét ünnepeljük. Elismerjük nőtársaink erejét családjainkban, társadalmunkban, az üzleti világban, az oktatásban és a konfliktusokban vállalt szerepüket. Lelkesítsük tovább őket, hiszen közös jólétünk és jövőnk múlik azon, hogy mindenki, nemétől, korától, bármilyen hovatartozásától függetlenül egyenlően hozzáférhessen a saját és közösségünk fejlődéséhez szükséges alapokhoz. Ne legyen szitokszó a feminizmus és a gender, hanem lehessen nyíltan vitázni arról, hogy kinek mit jelentenek ezek a fogalmak; hogy mindenki szabad döntése lehessen, hogy karrier vagy család, netalán egyszerre mindkettő. Abban viszont legyen vita, hogy nő és férfi egyaránt fontos társadalmunk minden intézménye számára. Támogassuk egymást, mint ember embertársát.”