Nem az a kérdés, belépünk-e az euró­­zó­­nába, hanem az, hogy mikor

„Politikai vagy gazdasági kérdés az euró magyarországi bevezetése?

Most már egyértelműen politikai. De nem az a kérdés, belépünk-e az euró­­zó­­nába, hanem hogy milyen időpontot választunk hozzá. Amikor Magyarország aláírta az Európai Unióval a csatlakozási szerződést, annak része volt, hogy átvesszük a közös fizetőeszközt. Ez alól átmenetileg kaptunk felmentést, arra az időre, amíg gazdaságilag felkészülünk rá. Most azzal, hogy a britek kilépnek az EU-ból, homogénebb lesz a közösség, s elemzők szerint a német parlamenti választások lezárulta után felgyorsul az EU következő fejlődési szakaszának előkészítése. Abban az euró nem egy ügy lesz a sok közül, hanem az egyik nagy ügy olyanok mellett, mint a határok védelme vagy az unión belüli és a kívülről érkező migráció. Az is megeshet, hogy azoknak az államoknak, amelyek technikailag készen állnak belépni az euró ERM II-nek nevezett előszobájába, vagyis az európai árfolyam-mechanizmusba, heteken belül nyilatkozniuk kell, hogy fejben és szívben is felkészültek-e.

Magyarország készen áll?

A feltételeket, amelyek az inflációt, a költségvetés hiányát, a hosszú távú hitelek kamatait jelentik, teljesítettük. A forint árfolyama sem ugrál különösebben, az államháztartás felhalmozott adóssága azonban jóval felette van a megengedett GDP-arányos 60 százaléknak. Rajtunk kívül eddig egyetlen új belépőnek sem volt problémája ezzel a limittel. Kérdés, ha a kormány kérné, milyen engedményeket kapna ez utóbbi ügyben az EU-tól. Különben 2002 környékén az államadóssági mércét bőven teljesítettük, s Orbán Viktor akkori miniszterelnök, még kívül az ­unión, azt mondta, Magyarország az elsők között szeretne csatlakozni az euróhoz. Meg is nevezett egy teljesíthetetlenül korai, 2005-ös dátumot. De ez már a múlt. Ma hazánk egyébként gyakorlatban már része az eurózónának, hiszen euróban történik a külkereskedelem elszámolása, sok belföldi vállalkozás is euróban üzletel, euró­­ban érkeznek az uniós támogatások.

Az állam meg a háztartások azonban forintot használnak, gyakori ellenérv az euró bevezetésére, hogy éppen a lakosság szenvedi majd meg legjobban.

Az új árakat meg kell majd tanulni, ez valóban sokaknak kemény feladat lesz. De ez nem ok a kimaradásra. Az sem, amit gyakran mondanak, hogy a bé­­reink túl alacsonyak. Ez igaz ugyan, de azok voltak Litvániában és Lettországban is, mégis beléptek az eurózónába. A magyarnak megfelelő szintűek voltak a jövedelmek Szlovákiában, amikor jelentkeztek az ERM II-be, majd átvették az eurót. Vagyis a bérek kérdése nem lehet indok a kívülmaradásra.”