Balliberális diktatúra a könnyűzenében

„Tóth Verára ki merné azt mondani, hogy tehetségtelen, nincs hangja, nem hallgatnák a dalait? Nyilván senki. Ezért el kell tüntetni a színről, mintha nem is létezne, ahogy a mindenre nyitott, befogadó liberálisoktól megszoktuk. Mert ó jaj, szörnyű gyanú fészkelte be magát a zenei szerkesztők tudatába, Tóth Vera nem balliberális sztár, és nem is akart az lenni. Pedig nem járt »ki a migránsokat az országból!« táblával, nem csápolt az első sorban a Fidesz-nagygyűléseken, tehát még a keményebb liberálisoknak is elfogadható kellene legyen. De mégsem az, mert nem a falka tagja. A hallgatóknak meg beleszólásuk sincs abba, hogy mit hallgassanak, pontosan ugyanaz a helyzet, mint a könyvkereskedelemben.

A kultúra könnyűzenei vonalán viszont kemény adatokat találunk a balliberális hegemóniára, amit minden bizonnyal nem lesz könnyű megmagyarázni. Gyengébb idegzetű olvasóinkat most arra kérjük, tartsanak öt perc szünetet, és vegyenek be vérnyomáscsökkentőt.

Ott tartottunk tehát, hogy leellenőrizhető, objektív számokkal jövünk. A mostszol.hu oldal 78 rádió összes lejátszott számát mutatja több mint hat évre visszamenőleg. Nemcsak a kereskedelmi adókat látjuk itt, hanem ott van például az adófizetők pénzéből működő, igen jelentős hallgatottsággal bíró Petőfi rádió is. Vajon itt milyen a kiegyensúlyozottság? Nézzük először a már említett Tóth Verát. A Petőfi rádióban az elmúlt hat évben összesen 14 alkalommal játszottak le három számot. Nem elírás: 14!

Nézzük ugyanitt a közismerten balliberális 30Y zenekart. A csapat 81 számát összesen 3525 alkalommal játszották le. Ez sem elírás. Pedig a 30Y-t összesen 85 ezren kedvelik a Facebookon, feleannyian, mint Tóth Verát. Rögzítsük a tényeket: a 14-es szám áll szemben 3525-tel. Amíg sokan most törlik a homlokukat, térjünk át egy újabb csodás esetre.”