Szilvi vagyok. Munkafüggő.

2019. február 02. 14:05

A környezetem nem tekint betegnek azért, mert napi tizenkét–tizenhat órát dolgozom.

2019. február 02. 14:05
Gyurkó Szilvia
WMN

„Hiába tudom már egy jó ideje, hogy amiben vagyok, az nem jó, nem egészséges, a környezetem nem tekint betegnek azért, mert napi tizenkét–tizenhat órát dolgozom. A közvélekedés szerint egy vezető, pláne egy start-up vállalkozás alapító-irányítója esetén, ez a normális.

Ráadásul itt van ez a cuki kis eufemizmus, hogy »azért dolgozom annyit, mert szeretem a munkámat«… mint, amikor az alkoholbetegre mondjuk, hogy »szereti az italt«.  Persze, nagyon szeretem a munkámat. Imádom. Semmi mást nem csinálnék szívesebben, jó vagyok benne, mégis az a helyzet, hogy lassan húsz éve dolgozom ennyit.

Eleinte vitt a lendület és a bizonyítási vágy, utána, amikor megszületett a gyerek, hirtelen azt éreztem, hogy azt az időt is kompenzálnom kell, amit vele töltök, hogy aztán most, amikor a gyerek nagyobb, én meg a magam ura vagyok, és nincs főnököm, aki beossza az időmet, minden korábbinál többet dolgozzam.”

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 231 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
delphinus
2019. február 06. 22:38
Az a baj, hogy a nők vagy csúnyák, vagy szépek és buták, Vagy, ha szépek és okosak is egyben, nem állnak szóba velem. Ki érti ezt, ki érti ezt?
Megtalálta
2019. február 04. 17:47
Ez inkább a férfiakra jellemző. Persze az meg kit érdekel, manapság mindennek a nőkről kell szólnia.
kozmosz
2019. február 03. 22:56
Nem annyi eszed van, mint annának, hanem mint a mannának.
lillll
2019. február 03. 13:40
A WMN szellemi pöcegödör és erkölcsi pestis.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!