A gazdasági és az ökológiai fejlődés új szimbiózisa: az értékteremtő zöld gondolkodás

Fenntarthatóan fejlődni nem jelenthet mást, mint összekapcsolni az ökonómiai és az ökológiai fejlődési folyamatokat, mert valójában egyik sem működhet a másik nélkül.

Szinte minden gazdasági tevékenység a természeti erőforrások bizonyos mértékű használatán alapszik. Ebből következik, hogy idővel fogytán is lehetünk, leszünk valamelyikből.  Mára nyilvánvalóvá vált: olyan új vagy újragondolt gazdasági metódusokat kell használnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy még hosszú időn keresztül használhassák a jövő nemzedékei is ezeket az erőforrásokat, és élvezhessék a természet értékeit. Mindez az egyénre, a kisebb közösségekre, a társadalomra, az államokra és az államokon átívelő szervezetekre is feladatot ró. Magyarország tudja a kötelességét: az eddigi eredményeken túl egy újabb tervezési időszak kezdődött, az alapokat elkezdtük lefektetni, és még idén jelentős intézkedéseket léptetünk életbe.

Kevesebb hulladék

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv központi kérdése a hulladékgazdálkodás. Ezen belül is egyrészt a környezetre káros hulladékok keletkezésének megelőzése, például egyes egyszer használatos műanyagtermékek kivezetése, másrészt az ország illegális hulladéktól való megtisztítása. Magyarország eddig is jól teljesített ezen a területen: másfél évtizede nem növekszik a keletkezett hulladék mennyisége – annak ellenére sem, hogy az elmúlt 10 évben közel kétszeresére emelkedett a GDP.

Míg a közösségi átlag 2018-ban 488 kg/fő volt, hazánkban ennek mindössze 78%-a. 

Azonban még ezzel az eredménnyel sem lehetünk elégedettek, tovább kell csökkentenünk a környezetszennyező hulladékképzést. Az egyik első fontos lépés ennek érdekében, hogy 2020. július 1-jétől létrehozzuk a Hulladékgazdálkodási Hatóságot, amelynek terveink szerint alapvetően kettős feladata lesz: egyfelől a minőségbiztosítási, jogszabály előkészítési és engedélyezési feladatokat is ellát majd, annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási értéklánc minden egyes etapja szigorú ellenőrzés mellett folyjon és az uniós lerakási és újrahasznosítási, újrafelhasználási célszámokat könnyebben teljesítsük. Másfelől az illegális hulladék lerakatok felszámolása, valamint az újabbak keletkezésének megakadályozása érdekében a terveink szerint a hatóság feladata lesz az illegális hulladéklerakók felkutatása, az elkövetők tettenérése, szankcionálása. Az illegális hulladék mértéke éppen a jellegéből adódóan csak becsülhető: az bizonyos, hogy a szaktárcánk koordinálása mellett 2019-ben összegyűjtött illegális hulladék mennyisége több mint 320 ezer m3. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Országosan ennek a mennyiségnek a többszörösét becsüljük.

A víz nemzeti kincs

Az illegális hulladék egy jelentős hányada a folyóvizeinken keresztül érkezik az országba. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által is támogatott 2019-es VII. Felső-Tiszai PET Kupán 15 hajóból álló flotta 125.000 palackot gyűjtött össze a Tiszai ártérből és 10 tonna hulladéktól mentesítette a Felső-Tisza egy jelentős szakaszát.

Mindennek azért is van különös jelentősége, mert a klímaváltozás a csapadék éven belüli eloszlására, ezáltal pedig az elérhető víz mennyiségére és minőségére is hatással van: számos térségben fordul elő a vízhiány és víztöbblet akár ugyanabban az évben. A víz tehát nemzeti kincsünk. Éppen ezért nem engedjük meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa természeti értékeinket, folyóinkat, vizeinket és azok élővilágát. Minden olyan intézkedést meg kell tennünk, amely a Magyarország területére érkező víz megtartását, vizeink védelmét támogatni tudja. 

A hulladék érték is lehet

Az illegális hulladék felszámolása mellett minden olyan intézkedést meg kell tennünk, amely ahhoz szükséges, hogy az egyszer használatos, ám jelenleg tömegesen előforduló termékek forgalmazását, illetve használatát más, könnyen újrahasználható, újrafeldolgozható termékek váltsák fel.

Magyarország már 2012-ben intézkedéseket rendelt el. Kezdeti lépésként akkor megemeltük a műanyag bevásárló-reklám táskákat sújtó környezetvédelmi termékdíj mértékét. Ennek köszönhetően

Az Európai Unió 2015 áprilisában módosította a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvet a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében. E szerint a tagállamoknak az alábbi intézkedések közül kell az egyiket vagy mindkettőt alkalmazniuk: az éves legnagyobb fogyasztási szintnek 2019 végére személyenként 90, 2025 végére pedig 40 darabra kell csökkennie. A másik lehetőség annak biztosítása volt, hogy 2018 végére az áruk vagy termékek értékesítési pontjain nem bocsátanak könnyű műanyag hordtasakot díjmentesen a vásárlók rendelkezésére.

Egy 2019-es uniós irányelv előírja az egyes műanyagból készült, egyszer használatos termékek tilalmát is. Ilyenek a fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők, léggömbpálcák, valamint, egyes étel- tároló edények, valamint poharak és az összes oxidatív úton lebomló műanyagból készült termék. Az EU emellett ösztönzi a műanyagból készült élelmiszer-tároló edények és poharak használatának csökkentését is, és előírja az úgynevezett. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek bevezetését is. Ez többek közt a hulladék eltakarításával kapcsolatos költségek fedezését is szolgálja olyan termékek esetében, mint például a műanyagból készült cigarettafilterek. Továbbá uniós elvárás a műanyag palackok szelektív gyűjtésére vonatkozóan 2029-ig a 90%-os (2025-ig 77%-os) arány elérése, valamint az, hogy 2025-től a PET-palackok előállítása 25%-ban, 2030-ban pedig 30%-ban újrafeldolgozott műanyagból történjen.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében tovább megyünk. Már az idén elfogadjuk az egyszer használatos műanyagok betiltását célzó jogszabálycsomagot, valamint meghatározzuk a műanyagpalackok, fém dobozok és üvegek visszaváltását lehetővé tevő rendszer feltételeit. A körforgásos gazdaságra való áttérés egyik nagy feladata lesz az újrahasználat és az újrafeldolgozás alappilléreinek a lerakása. Ennek érdekében támogatni kell a tartós fogyasztási cikkek termelését, és vissza kell szorítani az egyszer használatos termékek iránti igényt. Az újrafeldolgozás ösztönzése érdekében elengedhetetlen a technológiaváltás ösztönzése és támogatása, a másodlagos nyersanyagok piacának erősítése, de problémát jelent a települési hulladék hasznosítása is.

Ennek egy másik eszköze, hogy radikálisan átalakítjuk az egyszer használatos műanyag palack, fém doboz és üveg italcsomagolások használatának rendszerét, hiszen a csomagolási hulladékok jelentős része visszavezethető a gazdaságba, hozzájárulva a körforgásos gazdaságra történő áttéréshez. Mivel a hulladék érték, ezért olyan rendszert alakítunk ki, amelyben visszaadjuk az üres műanyag palackok, fém dobozok és üvegek értékét. A célunk az, hogy az újrafeldolgozás érdekében 5 év múlva az italos műanyag és üveg palackok, a fém dobozok 70%-a elkülönítetten visszagyűjtésre kerüljön, 2028-ra pedig a műanyag palackok esetén elérjük a 90%-os újrahasználati, újrahasznosítási arányt.

***

A szerző az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár, a közigazgatás-tudományok habilitált doktora