Szivárványos semlegesség

2020. augusztus 27. 17:52

A liberális mérce szerint a keresztet el kell tüntetni, de a szivárványos zászló maradhat.

2020. augusztus 27. 17:52
Köntös László
Facebook

„Szivárványos semlegesség

Megy most itt a számomra kissé hiszteroid vita arról, hogy helyes lépés-e kirakni egy szivárványos zászlót egy középületre, s ha már kint van, helyes-e azt onnan erőszakos módon eltávolítani? A vita nem fog eldőlni, minthogy cél, ha jól sejtem, nem is valamiféle konszenzus keresése, hanem felhergelt szekértáborok építése. Pedig lenne itt miről beszélni. Számomra a legizgalmasabb kérdés az, hogy miként tehet fel egy liberális városvezetés egy markáns világnézetet szimbolizáló zászlót a budapesti városházára, ha egyszer a liberális politikai filozófia alaptétele az állam világnézeti semlegessége?

Eszerint az egyén dönti el, hogy mit tart »jó életnek«, s az államnak egyetlen kötelessége van, hogy biztosítsa mindenki számára a választás lehetőségét. Ebből az következik, hogy az állam világnézetileg semleges. Nem foglal állást világnézeti kérdésekben, s nem kötelezi el magát egyetlen világkép mellett sem. Erre azért van szükség a liberális érvelés szerint, mert az állam elköteleződése valamely világnézet mellett sért más meggyőződéseket.

Ez az érvelés az alapja annak a nyilvánvaló és egyre erőteljesebb tendenciának, hogy a keresztyén szimbólumok eltűnnek a közélet nyilvános tereiből. Ez mára olyannyira bevetté vált, hogy nagy feltűnést keltene, ha egy közintézményen kint lengene egy, a keresztyénséget szimbolizáló zászló, vagy az épület falán el lenne helyezve egy kereszt. Mert ez úgymond sértené az állam világnézeti semlegességét.

Rendben van. 

Ha viszont ez a liberális alaptétel, akkor ebből az következik, hogy az államnak a liberális szimbólumokkal való nyilvános azonosulástól is távol kell tartania magát, különben megsérti a semlegesség elvét. Valamely rejtélyes oknál fogva ez az elvi ellentmondás a budapesti városvezetésnek és a liberális véleményformálóknak nem tűnik fel. A szivárványos zászló kihelyezése ugyanis nyilvános világnézeti elköteleződés, de amely aktus mégis úgy van előadva, mintha az nem sértené más meggyőződések érzékenységét.

De sérti.

Hogy is van tehát? Ez úgy van a liberális mérce szerint, hogy a liberalizmus saját magával szemben nem követeli meg a semlegesség elvét, mi több, önmagát semlegesnek gondolja, ha viszont más meggyőződésről van szó, akkor rögtön semlegességért kiált. A keresztet el kell tüntetni, de a szivárványos zászló maradhat.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 160 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
toef36
2020. augusztus 29. 10:33
Ezek szerint a KIREKESZTÉS is lehet MÉRCE? Liberális mérce? Nahát...
zorroblanco
2020. augusztus 28. 21:48
Üdvözletem! Azt nem értem, hogy engedhették 1978-ban azt, hogy egy történelmi zászlót tegyenek a magukévá a homoszexuálisok! Hiszen a szivárványos zászló az az Inka zászló!!!! Ennyi erővel bármelyik történelmi zászlót ellophatták volna!!! A keresőbe beírjátok azt hogy inka zászló angolul=inca flag, akkor beadja a szivárványos zászlót! Miért nem a rózsaszínt választotta az az aktivista?!
jánosbácsi
2020. augusztus 28. 14:57
"Egyre erőteljesebb tendenciának, hogy a keresztyén szimbólumok eltűnnek a közélet nyilvános tereiből. Ez mára olyannyira bevetté vált, hogy nagy feltűnést keltene, ha egy közintézményen kint lengene egy, a keresztyénséget szimbolizáló zászló, vagy az épület falán el lenne helyezve egy kereszt. A keresztet el kell tüntetni, de a szivárványos zászló maradhat." Köntös Lászó nem akárki, református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Nagyon is tisztában van azzal, hogy nem mond igazat amikor a kereszt használatáról beszél. Elsősorban a reformátusoknak, a protestáns egyházaknak kellene változtatniuk a kereszt használatával kapcsolatban, hiszen ők is a keresztény egyházakhoz tartoznak. A magyar reformátusok nem használják a keresztet. A református templomtornyon, sírhant fölött, szószékkoronán és minden egyéb felületen a keresztyénség legjelentősebb jelképe helyett csillag, kakas, zászló, kehely, bárány vagy pelikán látható. Fontos adalék az ellenreformáció hatása is, amely ellenérzést táplált a kereszt szimbolikus használatával szemben. Az elnyomó császári hatalom támogatásával működő római egyház a kereszt jegyében protestáns templomokat foglalt le, a hitükben megmaradtakat üldözte és kínozta, különösen a gyászévtized 1671-1681 ,de az elnyomatás ideje alatt is 1715-1789 . A gályarabságra ítélt protestáns lelkészeket útközben ütlegelések közepette kényszerítették az oltári szentség és a kereszt processziója előtti térdhajlásra. A kereszt szimbóluma ebben az esetben sem a Krisztus váltságának, hanem sokkal inkább a Habsburg önkénynek és az akkori római egyház kérlelhetetlenségének jelképe lett a református vallású hívők szemében.
egyvilág
2020. augusztus 28. 13:46
Lásd, amit itt mond a zászlózásról. (Kb. 3. pont): https://www.egyvilag.hu/index.shtml#egyebek Meg az egész is felettéb tanulságos, az utóbbi időszak aktualitásairól: az Index halála, a Kaleta-féle gyerekpornó ügy, járványhelyzet, stb...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!