Teológiai kérdésből oltáshisztéria?

A szerző kutató, szakterülete a genomika, epigenetika gén kifejeződés szabályozása

A CitizenGO-HU március 19-én és 20-án két posztban hívta fel a hazai közönség figyelmét az oltások és az abortusz közötti kapcsolatra. A CitizenGO-HU melléfogott. „Nem kicsit, nagyon!” 

A nevezett posztban „olvasói megkeresésekre” válaszolva az USA-béli Lozier Institute adataira hivatkozva foglalják össze egy könnyen értelmezhető ábrán, hogy csak egy oltás mentes az abortusz bűnében való érintettségtől, nevezetesen a kínai Sinopharm. A poszt végén felszólítja a hatóságokat és a kormányt, hogy tegyék lehetővé az oltásválasztást, támogassák az „életvédő” vakcinaelőállítást. Felhívásukat a következő mondattal zárják: „Az élet védelme mellett elkötelezett tagjainkat pedig arra biztatjuk, hogy lehetőség szerint válasszák az etikus alternatívákat”.

Történik mindez 2021 március 20-án, amikor több mint 11 ezer új kovid fertőzöttet és 227 kovid halálesetet jelentenek a hazai hatóságok. Amikor egy hazai párt hetek óta szajkózza, hogy az orosz és kínai oltással senki ne oltassa be magát és a nemzetközi sajtó egy EU által engedélyezett brit oltás halálos mellékhatásaitól hangos.

Szegény magyar olvasók, ha eddig tudtak tájékozódni, itt biztos elvesztették a fonalat.

A helyzet kritikus, mindenki látja, erejük teljében lévő felnőttek halnak meg fulladás által napok alatt. Az általános megrendülés mellett egy orvosi remény van: az oltás. Látjuk, hogy Izraelben az átoltottság meghaladta az 50%-ot és a harmadik hullám a lazítások ellenére véget ért. Mindenki olt, ahogy tud és próbál vakcinához jutni. Ebben a kritikus helyzetben, amikor emberek halnak meg az orvosok kezei között, vannak akik egy csepp hírnévért halálkufárokká válnak. A halál kezére dolgozik a politikus, aki az oltásokban elbizonytalanítja a hazai közvéleményt, a kutató, aki a hírnévért és a sajtómegjelenésért egy működő vakcinát elavultnak nevez, az újságíró, aki egyedi orvosi eseteket mellékhatásnak beállítva minden statisztikai elemzés nélkül mint halálos mellékhatást mutat be, és igen, halálkufárrá vált az eredetileg „életvédő” CitizenGO-HU is, amelyik azzal bizonytalanítja el a hazai olvasókat, hogy aki nem a kínai oltással oltatja be magát, az az abortusz bűnében válik cinkossá. 

Mit lehet tenni? A járvány egy dologra kell, hogy megtanítson. Bűnbánat és megtérés a legfőbb üzenete a járványnak, minden járványnak.

Nincs most az ideje boncolgatni, hogy „szombaton szabad-e gyógyítani” (Máté evangéliuma 12.10) és aki mégis ezt teszi társává válik mindazoknak, akikről az evangélista azt írja, hogy „tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét”. Jelen helyzetben az írástudók felelőssége, hogy amit leírnak, ne növelje a káoszt. Legyen mindannyiunknak annyi alázata, hogy ha nem is tudjuk a teológiai kérdésekre a választ, el tudjuk mondani, amit a vakon született mondott. „Azt, hogy bűnös-e – felelte –, nem tudom. Csak azt tudom, hogy vak voltam, és most látok.” (János 9.25).

Az írástudók felelőssége jelen helyzetben, hogy ne elméleti biológiai, teológiai vagy gyógyszerengedélyezési vitákkal bizonytalanítsák el azokat, akiknek életét csak az oltás tudja megvédeni.

Mit mond a Vatikán?

Nézzük meg, milyen dokumentumok indították el CitizenGo-HU felhívásában szereplő kampányt. 2021 március 2-án az Amerikai Püspöki Konferencia honlapján a püspöki konferencia elnöke, Kevin C. Rhoades és Joseph F. Naumann a pro-life tevékenységek bizottságának elnöke a frissen jóváhagyott Johnson&Johnson oltás morális megengedhetőségéről tett közzé nyilatkozatot. A nyilatkozat kitér a Pfizer- és a Moderna-oltások pro-life szempontból való megkérdőjelezhetőségére is. A nyilatkozat ismerteti, hogy a Pfizer- és Moderna-oltások készítése során nem használtak fel abortuszból származó sejteket, de a tesztelésük során ilyen sejteket is bevontak a kutatásba, tehát ezek az oltások etikailag megkérdőjelezhetőek. Mondja ezt az amerikai püspöki konferencia „életvédő” tevékenységek bizottságának elnöke, ahol a nyilatkozat közzétételének napján több mint kétezren és összesen több mint 500 ezren haltak meg kovidban. A nevezett püspökök vatikáni nyilatkozatokra hivatkoznak, mint végső tekintélyre.

Mit is mond a Vatikán? A Vatikán 2020 december 17-én adott ki nyilatkozatot a kovid oltásokról. A nyilatkozat kifejti, hogy a covid-oltásoknál használt két sejtvonal kapcsán merülnek fel etikai kérdések. A dokumentum kiemeli, hogy a két sejtvonalat az előző században abortumokból hozták létre. Kitér arra, hogy a felelősség azoké, akik az oltást létrehozzák és engedélyezik, azaz az oltakozó egyének felelőssége csak akkor jelenik meg, ha több oltás közül szabadon választhatnak. A felelősség nem áll fenn veszély esetén, pl. járvány esetén. A nyilatkozat kiemeli, hogy az oltás elfogadása a covid járványban nem tekinthető az abortuszban való formális együttműködésnek sem („use of such vaccines does not constitute formal cooperation with the abortion”). A nyilatkozat felhívja a kormányok és gyógyszergyártók felelősségét, hogy törekedjenek a morálisan megkérdőjelezhetetlen oltások előállítására. Végül elismeri, hogy járvány idején az oltásban való részvétel egy közös jónak tekinthető, mivel hozzájárul a járvány megfékezéséhez, ezzel az életmentéshez, majd felhívja a vezetők figyelmét, hogy biztosítsák az oltást a legszegényebbnek is. 

Mint látjuk, a vatikáni dokumentum az oltakozásra váró köznapi emberek vállára nem tesz semmilyen etikai terhet.

a gyógyszergyárak és hatóságok felé közvetíti, hogy vannak, akiknek nehézséget okozhat bizonyos oltások elfogadása. A nyilatkozat üzenete, hogy mindenki vegyen részt az oltásban, és mivel életek múlnak az oltási kampány sikerén. Az oltási kampányon keresztül törekedjünk mindannyian hozzájárulni a járvány mielőbbi befejezéséhez, ki-ki a maga eszközével. A nyilatkozat egyben kitér az etikai kérdésekben néha túlzásokba esőkre is. Nem kíván senkit semmire kényszeríteni, elismeri, ha valaki saját morális nézetei miatt nem tudja elfogadni az oltást, és kéri, hogy ez ilyenek másképp járuljanak hozzá a járvány végéhez. A felvetett szempontok nagyban hasonlítanak az étel tisztaságával kapcsolatos kérdésekhez, melyekről Pál apostol a római levélben szól: „A hitben erőtlent fogadjátok be, de ne azért, hogy nézeteit bírálgassátok. Az egyik azt hiszi, hogy mindent ehet, az erőtlen pedig zöldségfélét eszik. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik, aki pedig nem eszik, ne ítélje meg azt, aki eszik, hiszen az Isten befogadta őt.” “Aki eszik, az is az Úrért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, az Úrért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek.”   (Római levél 14,1-3 és 14,6).

Pál apostol intelmének mai summája, hogy vannak lelkileg erőtlenek, akik zöldségféléket esznek, azaz az oltások között válogatnak saját szempontok szerint, egyiket különbnek tartva a másiknál, a tisztaságra törekedve. Fogadjuk be őket türelemmel, mert ők is Isten gyermekei, nézeteiket ne bírálgassuk és ne kényszerítsük olyasmire, amit nem tudnak elviselni. Ez érvényes mindenkire, azokra is, akik meg vannak győződve, hogy az oltásokat nem szabad sejtvonalakon tesztelni. Ők se akarjanak meggyőzni senkit, hogy az oltások elfogadhatatlanok etikai szempontból.

Mi a sejtvonal?

De mi is az a „sejtvonal”, amiről a vita folyik? A sejt fogalmával még tisztában vagyunk, biológiából tanultuk, talán mikroszkópban is láttuk sejteket. Tudjuk, hogy vérben is sejtek vannak és a szervezetünket is sejtek alkotják. A sejt a legkisebb önálló életre alkalmas egység. Saját élete van, saját anyagcseréje, örökítő anyaga. Osztódni képes és önmagát ezáltal megsokszorozza. És itt jön be a sejtvonal jelentősége. A testi sejtjeinkről nem biztos, hogy tanultuk, hogy nem képesek végtelen sejtosztódásra. Van bennük egy belső másolásvédelmi rendszer, mely néhány sejtosztódás után leállítja az osztódásokat. A sejtre azt mondjuk, hogy „megöregedik”, osztódása leáll. A sejtek vizsgálatához olyan sejtekre van szükség, amiket a kutatók hosszú ideig tenyészteni és ezáltal vizsgálni tudnak. Két sejttípusról derült ki, hogy az osztódási képessége akár végtelen is lehet: a daganatsejtekről és az őssejtekkről. Őssejtek az embrionális fejlődés során jönnek létre és képesek valamennyi egyéb sejt típussá kifejlődni, ezért nagyon fontos kutatási eszközök. Mára már megoldott, hogy felnőtt szervezetből származó sejtekből őssejteket állítsanak elő, tehát sehol nem elfogadható az abortumokból való sejtek feldolgozása. 

Mi tehát a sejtvonal és mire használják? A sejtvonalak olyan, nagyrészt homogén sejtekből álló sejtkultúrák, amelyeket kutatók évekkel évtizedekkel korábban előállítottak és azóta is fenntartják. A sejtvonalak elvileg végtelen sejtosztódásra képesek és kiváltanak olyan bonyolult állatkísérleteket amelyek teljes szervezetek felhasználásával nehezen kivitelezhetőek.

A legismertebb sejtvonalak daganat eredetűek. Az egyik legismertebb a HeLa sejt,a mit Henrietta Lacks 1951-ben izolált méhnyakrák-szövetéből izolálták. A sejtvonalak egyik tulajdonsága, hogy viszonylag homogének. Ennek egyik első megvalósítása egy magyar fizikusnak köszönhető, Szilárd Leó a második világháború után biológiai kutatásokba kapcsolódott be és többek között hozzájárult a HeLA sejtek homogén sejtkultúrává alakításához. Erre azért volt szükség, mert a polió-gyermekbénulás járvány megállításához Jonas Salk, az oltás kidolgozója, egy olyan kísérletes rendszert keresett amely segítségével az oltás standardizálható. A HeLa sejtet meg lehetett fertőzni polio vírussal, de mivel nem volt homogén, ezért nem lehetett az oltás szabványos kimérésében használni. Ezt a problémát oldotta meg Szilárd Leó tanácsa alapján az akkori kutatók közössége. 

Mire használják a sejtvonalakat? Döntően kutatók dolgoznak velük. Én is dolgozok sejtvonalakkal, a diákjaim is. Amivel dolgozunk, többek között egy emlődaganat-sejtvonal. Jellegzetessége, hogy a világ számos pontján használják. A kutatók az eredményeiket megosztják egymással, így mindenki többet tud erről az emlődaganat-sejtvonalról, mintha csak maga kutatná. Mi magunk is fontos részleteket ismertünk meg a sejtek működéséből azáltal, hogy ilyen emlődaganat sejteket vizsgáltunk és összevetettük mások kutatási eredményeivel.

A kutatáson túl biotechnológiai alkalmazásuk is van a sejtvonalaknak. Sejtvonalakat használnak az oltások teszteléséhez (lásd a fenti példát a polio-gyermekbénulás elleni oltás fejlesztésénél), vagy egyéb biotechnológiai tesztelésnél. De sejtvonalakat használnak olyan gyógyszerek előállításához is, amelyek az elmúlt évtizedben terjedtek el és antitest alapúak.

azaz korábban kezelhetetlen betegségeket tettek kezelhetővé, mint például bizonyos emlődaganat-féleségek, rheumatoid-izületi gyulladás vagy súlyos pszoriázis.

A sejtvonalak és a halál viszonya

A kérdés etikai vonatkozásai súlyosak, ezért fontos, hogy pontosan megértsük. A sejtvonalak többségét a XX. század közepén hozták létre. Többségüket daganatokból. Az akkor élt daganatos betegek, akikből a sejteket létrehozták, évtizedek óta meghaltak. A sejtjeik még most is élnek és hozzájárulnak a tudomány fejlődéséhez. Kicsit olyan ez, mint a szervátültetés. Van úgy, hogy balesetben valaki meghal, de egy szerve, például szíve további élet megmentését teszi lehetővé. Bár az egyén meghalt, a testének egy része továbbra is életet tud jelenteni. Én ilyennek fogom fel a sejtvonalakat is.

oltáskészítés, gyógyszerkészítés vagy „csak” kutatás formájában. 

Van-e köze a sejtvonalaknak az abortuszhoz? 

Olyan sejtvonal, amelyiket ma elvégzett abortuszok sejtjeiből készítenének, nincs és nem is elfogadható etikai szempontból, mivel ma már lehet felnőtt szervezet sejtjeiből őssejteket és ezáltal sejtvonalakat létrehozni. Van olyan sejtvonal, amelyik évtizedekkel ezelőtt készült akkor abortált magzatból. Több ilyen is van. Ezeket az abortuszokat sohasem a sejtvonal készítés miatt hajtották végre. Az elpusztított magzatok sejtjeit a megsemmisítés elől megmentették és létrehoztak belőlük sejtvonalakat.

Meggyőződésem, hogy ezen sejtvonalak használata gyógyszer-, oltáskészítés vagy kutatási célra az élet győzelmét hirdetik a halál felett. Van úgy, hogy valakinek az élete nem kívánt és betegség, baleset vagy erőszakos, bűnös cselekedet miatt véget ér. A halál elpusztíthatja, de ha például a szíve utána tovább dobog egy beteg életét megmentve, a veséje újra életet ad egy betegnek, vagy akár sejtvonalként gyógyszerek és oltások kifejlesztését teszi lehetővé és ezáltal ment meg életeket.

Hogyan gondoljunk tehát az oltásokra és az oltás kapcsán a sejtvonalakra?

Először is örüljünk neki, hogy van oltás. Örüljünk, hogy az oltásokat tesztelik. Minden oltást tesztelni kell emberi alkalmazás előtt. Amelyiket nem sejtvonalon tesztelnek, azt valószínűleg kísérleti állatokon tesztelik, de mindenképp tesztelik, és minden kutatáshoz használnak sejtvonalakat. Ne keressünk olyan oltást, amelyet kutatás nélkül hoztak létre, mert nincs. Minden ellenkező CitizenGo-HU tájékoztató adatlap ellenében állítom, hogy az az oltás, amelyik kutatások nélkül állítottak elő, az nem létezik, a kutatások velejárója a sejtvonalak használata. Aki olyan oltást hoz létre, amihez nem használtak áttételesen sem sejtvonalakat, az valahol 1950 előtti időkben él. 

Protestáns, református kutatóként meggyőződésem, hogy a szakmai vitáknak nyíltaknak és érveken alapulóknak kell lenniük.

Ezt a protestáns hagyományt kiemelt jelentőségűnek tartom.

Egyben meggyőződésem, hogy a szakmai vitákat szakértőknek kell lefolytatni. Oltáskérdésben az újságírók és a teológusok laikusnak számítanak, vitájuk felesleges és irreleváns. A mai média uralta világban sokszor sajtómunkások vitatkoznak fociról, oltásról és teológiai kérdésekről is. Ezek a viták szócséplésnek tekinthetőek és irrelevánsok. Nem releváns egy-egy kutatói interjú sem, ahol a saját szakmai véleményét terjeszti valaki a nagyközönség felé. Vannak viták, amelyeket nem feltétlenül a média csatornáin keresztül kell egymással lefolytani. Mint ilyen károsnak tartom a hisztériakeltésre alkalmas részigazságok közlését. Egy találó kép szerint egy mérnök a híd építése során elmondja, hogy a híd 99.9%-ban biztonságos. Ez alapján leszűrheti valaki, hogy nem teljesen biztonságos, de ha emiatt úszva próbál a folyón átkelni, akkor súlyos tévedésben van a biztonságosság fogalmáról.

Igy vagyunk az oltásokkal is. Aki azt állítja, hogy nem teljesen biztonságos egy oltás annak igaza van. De a lényegi állítás, hogy

mert az oltás nagyságrenddel kevésbé veszélyes, mint maga a betegség.

Az oltással kapcsolatban fennálló aggályainkat ne tekintsük prófétai elhívásnak. Mint protestáns nagyra értékelem a vatikáni nyilatkozat bölcsességét. Odafigyel arra is, aki lelkiismereti okok miatt nem tudja az oltást elfogadni. Nem ítéli el, de kinyilvánítja, hogy a megoldás az oltás, a laikusoknak a kérdésben nincs felelősségük, a szakemberek pedig próbáljanak olyan sejteket használni, amelyek nem abortumokból származnak. Nem feltétlenül azért, mert azok jobbak, hanem azok kedvéért, akiket ez az eredet megakadályoz az oltás elfogadásában. A kicsikre, a lelkileg gyengékre való odafigyelés miatt. A nyilatkozat senkit nem ítél el, és mindenkit igyekszik egy jobb világ irányába terelni.

Az amerikai püspöki kar és nyomában az ultra prolife aktivisták saját szorongásaiknak a prófétaivá válnak. Ez nem egy bölcs hozzáállás. Javaslom mindenkinek a saját fenntartásait kezelje a saját privát szférájában.

hanem a zavarkeltés része. Szorongásainkból, etikai dilemmáinkból ne csináljunk médiaszenzációt. Ha szakmai érveink vannak, azokat szakemberekkel beszéljük meg és ne a tömegeket hiszterizáljuk egy olyan pillanatban, amikor életek forognak kockán. Ne tekintsük példának az USA-béli katolikusok küzdelmeit. Az USA kultúrája a teljes szabadság és szabadosság kultúrája. Ebben a kiélezett helyzetben az ottani katolikusok különösen nagy erőfeszítéseket tesznek önazonosságunk megőrzéséért és kinyilvánításáért. Meggyőződésem, hogy ebben a törekvésükben sokszor túllőnek a célon. Elégedjünk meg a vatikáni állásfoglalással és ne akarjunk amerikai vitákat és érveket átültetni a mai magyar valóságba.

Van egy magyar tragédia, a tömeges abortusz, és amerikai vitákat importálunk ahelyett, hogy a megoldási lehetőségeken dolgoznánk. Mindezt akkor, amikor emberek százai halnak meg naponta fulladásban. 

Több bölcsességet várok el hazai életpárti szervezetektől, és bízom benne, hogy szakmai javaslataikat nem a laikus közönség felé akarják előterjeszteni, hanem a döntéshozók felé. Például a készülő magyar oltóanyaggyár szakmai vezetése felé tudnak újabb szempontokat bemutatni. Bátorítom a hazai életvédőket, hogy ne hozott anyagból dolgozzanak. Kis ország vagyunk, bárkit el lehet érni néhány telefonon keresztűl. Szakítsunk azzal a tudatunkkal, hogy az igazság kicsiny szigetei vagyunk, a hazai tudományos közélet képviselőit el tudjuk elérni. Vegyük a fáradtságot, hogy egy-egy véleményt több szakértővel is véleményeztessünk, mielőtt a nyilvánosság elé állunk. Ne akarjunk bomba sztorit, hanem törekedjünk a mértéktartó és óvatos tájékoztatásra. Javaslom a CitizenGO-HU szervezetnek, hogy ne amerikai katolikus források anyagait vegye át gondolkodás, értelmezés és kritika nélkül, hanem a mai magyar valóságban képviseljen életvédő szempontokat.

Keressünk a helyi problémákra helyi válaszokat!