A csendes szülői többség

„Dübörög a tüntetés- és sztrájkszezon. Bár az is igaz, hogy 12 éve gyakorlatilag permanens szezonja van a politikai demonstrációknak. És ez nagyon klassz: egy demokráciában szabad, és legyen is szabad bármikor ilyeneket csinálni. Persze Magyarország diktatúra, ezért aztán érthetetlen is, hogy mégis hogyan lehet ennyi tüntetés – de ilyen apróságokon ne akadjunk fel.

Szóval megint lesz tanártüntetés. Meg sztrájk. Vagy élőlánc. Vagy hídfoglalás. Nehéz követni, melyik nap épp melyik. Hogy könnyebb legyen: mindegyik lesz, ugyanazon a napon. És ez most már tényleg olyan monstre, giga-mega, össznépi lesz, hogy a Váli-völgyi taschenhitler rémülten tépi mindjárt az intarziát a Karmelita faláról, és alagúton, a Puskás stadion érintésével, majd pedig helikopterre szállva menekül Üzbegisztánba.

Fekete-Győr Andrást vállán viszi a tömeg a Parlament elé, ahol Puzsér Róbert felkeni Brüsszel magyarországi helytartójának (és Románia királyának), majd pedig Hadházy Ákossal karöltve közösen csatlakoznak azonnal az Európai Ügyészséghez.

Na jó, elég, és bocsánat a sok szarkasztikus sületlenségért. Nem, nem bagatellizálom el a tanárok problémáit. Írtam is erről már többször, a Politikai Hobbistában gyakran beszélünk is róla. (...)

És mit látunk azóta? Nem sok változást. A pedagógusok érdekeit képviselni hivatott szakszervezetek továbbra is a DK fiókintézményeként működve, kormánybuktatásról delirálva hergelik tovább nemcsak a tanárokat, hanem a szülőket is. Persze a full frontális átpolitizálásból szándékosan visszább vettek, hátha így eladhatóbb lesz. A PSZ részt sem vesz (ők majd novemberben tüntetnek). A PDSZ csak a sztrájkot szervezi, a tüntetést a Tanítanék! Mozgalom, amely olyan rajtaütésszerűen ébredt fel tetszhalott állapotából, ahogy Fülig Jimmy elaludt a Megkerült cirkálóban. A hídfoglalást pedig egy Grund nevű szervezet, amelyről eddig sosem hallottunk; »véletlenül« épp most grundolták össze.”

Nyitókép: Facebook