Több ponton változtak januártól a háziorvosokkal kapcsolatos rendelkezések. A másra szakosodott orvosoknak ugyan továbbra is szükségük van háziorvosi szakvizsgára, de eltöröltek egy, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint teljesen felesleges szabályt.
Januártól nem kell háziorvosi szakvizsga ahhoz, hogy egy másra szakosodott orvos is praktizálhasson háziorvosként – jelent meg számos sajtóorgánumban a hír december végén. Csakhogy ez így nem fedi a teljes igazságot – mondja lapunknak Békássy Szabolcs háziorvostan, foglalkozás-orvostan szakorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. Mint rámutat, a hatályban lévő jogszabályok
a háziorvosi tevékenység folyamatos gyakorlásának feltételéül. Méghozzá olyan módon, hogy érvényben marad az a korábbi passzus, ami azokat az egyéb szakképesítéssel rendelkező szakorvosokat, akik úgy döntöttek, hogy hosszú távon háziorvosi tevékenységet szeretnének folytatni, arra kötelezte, hogy a kezdéstől számított öt éven belül háziorvostanból is szakképesítést szerezzenek.
Marad tehát az erre vonatkozó kötelezettség, annyi változással, hogy – egyes szakképesítések esetében –
A korábbi jogszabály ugyanis felsorolt 31 szakképesítést, amelyek esetében szükség volt arra, hogy az önkormányzat területi ellátási érdeket igazoljon, a leendő háziorvos pedig vállalta, hogy öt éven belül szakképesítést szerez. A 2021. januártól hatályban lévő módosítás ebből a 31 szakképesítésből kiemelt 15, jellemzően olyan szakterületet, aminek az úgynevezett képzési curriculuma nagyon hasonló a háziorvostanhoz, és azt mondta, ezeknél nincs szükség területi ellátási érdek igazolására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a belgyógyász szakvizsgával rendelkező orvos megállapodhat az idős háziorvos-kollégájával, hogy átveszi tőle a praxisát, anélkül, hogy ellátási területi érdekből történne a belépése. Békássy szerint egyébként az említett igazolás teljesen felesleges lépcső volt az eljárásban, ami csak lassította a folyamatot.
Vonzóbbá teszik a háziorvosi hivatást
Békássy szerint ez rendben is van így, mint mondja, nem hiába értékelte a szakma két évtizeddel korábban nagy eredményként a háziorvostan szakorvosképzés elindulását: a specifikus képzési követelményeknek hála a jelölteket olyan tudással ruházták fel, ami elengedhetetlen a háziorvoslás magas szakmai színvonalú végzéséhez. Hangsúlyozza, „egyértelmű kormányzati szándék” nemcsak a háziorvostan-képzés további erősítése, hanem a háziorvostani szakképesítésre építhető jogosultságok bővítése is. Nem titkolt kormányzati cél, hogy a háziorvosok a jövőben szélesebb körű ellátást nyújthassanak a pácienseik részére. Ezzel várhatóan nemcsak a betegelégedettségi mutatók fognak emelkedni, de
A háziorvoslás szempontjából szintén fontos változás, hogy idén januártól – ugyan nem önálló intézményként, de az Országos Kórház Főigazgatóság szervezeti keretei között – a szakellátási igazgatóság mellett létrejött az Alapellátási Igazgatóság is. Békássy ezt nagy eredménynek értékeli, főleg annak fényében, hogy sokáig a járóbetegellátás alá szerették volna sorolni az alapellátást, ez pedig nemcsak szakmai, de módszertani szempontból is visszalépést jelentett volna a háziorvoslás jövője szempontjából.
Betöltetlen praxisok, fejnehéz korfa
A szakma nemcsak a betöltetlen praxisok problémájával küzd – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint az alapellátási praxisok közül 800 betöltetlen, ebből pedig 571 háziorvosi praxis –, de a háziorvosok vállát a fejnehéz korfa is nyomja: 43 százalékuk hatvan év felett praktizál. Békássy szerint ezért égbekiáltóan fontos az utánpótlás megfelelő biztosítása, „melynek egyik alapvető feltétele a családorvosi hivatás szupervonzóvá tétele”. Ehhez pedig, bármilyen szakmáról is legyen szó, elengedhetetlen az életpályamodell, a kiszámíthatóság és az anyagi ösztönzők.
A családorvoslás esetében Békássy szerint azonban ennél „egy kicsit többre is van szükség”. Mint mondja, „minden praxisban meg kell teremteni azokat az infrastrukturális feltételeket, meg kell adni a kollégáknak azokat a jogosítványokat, hatásköröket, melyek birtokában a hivatásuknak megfelelő munkát végezhetnek”.
Ami az anyagi feltételek javítását illeti, Békássy szerint egyértelmű a kormányzati szándék, amit az alapellátásban dolgozók béremelésről szóló, november végén megjelent kormányhatározat is alátámaszt. Nevezetesen:
Békássy ezzel kapcsolatosan elmondja, már csak a kifizetés technikai részleteit tartalmazó jogszabály várat magára. Reményeik szerint pedig az Alapellátási Igazgatóság be tudja tölteni azt a szerepkört, amely mentén egy szervezett szakmai fejlődés is megindulhat a háziorvosi praxisokban.
Miként lehet az otthonszülés élményét a kórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szüléshez? Rövid- és hosszútávon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Takács Péter a Hír Tv-ben beszélt a komplikációmentes szülési modellről.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
