Az Európai Bizottság (EB) a jelenlegi tervek szerint július 20-án fogja közzétenni az idei jogállamisági jelentéseket – közölte a Mandiner megkeresésére az EB magyarországi képviselete. Kifejtették, utána a tagállamokon, az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten lesz a sor, hogy vitassák meg a jelentés eredményeit.
Kérdésünkre, kiket, illetve mely szervezeteket kérdezték meg az EB munkatársai, azt a választ kaptunk, hogy mivel még folyamatban van a jelentés elkészítése, jelen pillanatban nem tudnak részleteket közölni az ezzel kapcsolatos egyeztetésekről. Felix Bubenheimer, a kirendeltség helyettes vezetője ugyanakkor bízik benne, hogy a „Bizottság a jelentés keretében majd közzé fogja tenni az érintett szervezetek és intézmények listáját”.
A most végleges formát öntő dokumentum a második ilyen jelentés, amely valamennyi tagállamról elkészül. Tavaly az ősz folyamán lett kész, az idén egy kicsit korábban kerülhet sor a kutatás bemutatására. A korábbi tájékoztatás szerint a tavasz folyamán a testület munkatársai (virtuális) látogatást tettek az egyes országokba, hogy „megvitassák a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük igazságügyi, bűnüldöző és független hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel”.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) már korábban tudatta lapunkkal: „Magyarország részéről számos alkalommal jeleztük a 2020-as jogállamisági jelentéssel kapcsolatos aggályainkat, ide értve az önkényes témaválasztásra, a kettős mércére, módszertani hiányosságokra és elfogult forráshasználatra vonatkozó kifogásokat.” Előrevetítették, az előkészítő dokumentumok alapján tartanak tőle,
a 2021-es jelentés sem fogja orvosolni ezeket az aggályokat.
Ezeket egyébként Varga Judit tárcavezető Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztosnak is kifejtette még májusban. Egyeztetésük kapcsán felidézte, a Bizottság még áprilisban tett ígéretet arra, hogy az idei jelentésük minden tagállamot egyenlő mércével mér majd. „Továbbra is elvárjuk, hogy a 2021-es jogállamisági jelentés pártatlan, valós tényeken alapuló, a magyar kormány álláspontját is magában foglaló beszámoló legyen” – szögezte le, hozzátéve, a magyar kormány nyitott marad a párbeszédre.
A kettős mérce mintapéldája a tavalyi jelentés a magyar kormány szerint
Még tavaly októberben, az előző jelentés kapcsán Varga Judit jóval keményebben fogalmazott: „Nem igaz, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése egységes és objektív szempontok alapján értékeli valamennyi tagállamot.” Varga Judit szerint a jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. Példaként rámutatott, a 2020-as magyar jelentés hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves beszámolójára, ugyanakkor a bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy a hagyományos saját forrásokat illetően Belgium esetében 2014 és 2018 között kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat folyt, mint Magyarország esetében.
Továbbá: az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utalt, noha ezek például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel. A tavalyi magyar jelentés hosszasan foglalkozott a bírák illetményrendszerével is, s az IM értelmezése szerint még a hároméves illetményemelési programot is „sikerült” kedvezőtlen színben feltüntetnie. Egyes Benelux és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a bizottság ezt mégsem találta akkor problémásnak.
A 2020-ban közölt jelentés elkészítésében számos NGO is szerepet vállalt, s nincs ez másként az idén sem. A dokumentum elmarasztaló tartalmára utal, hogy közös közleményükben azt írják: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Beadványukban pedig arra jutottak, hogy
2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon”.
Továbbá: a kormány akadályozza a független sajtó munkáját, megszűnt a társadalmi egyeztetés, a felhatalmazási törvények a „kormány túlhatalmához vezettek”. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sorjáznak a kommunikében, akárcsak a berlini székhelyű, ugyancsak leginkább Soros György által finanszírozott, Liberties nevű NGO-istálló munkaanyagában.
Nem pihen az Európai Parlament és Sargentini utódja sem
De ezzel még nincs vége a brüsszeli jogállamisági vizsgálódásoknak. Az ugyan kiderült, hogy a melegellenesnek nevezett pedofiltörvény miatt – a tavaly a helyreállítási alappal és a következő hétéves költségvetéssel összefüggésben bevezetett – jogállamisági mechanizmust nem lehet indítani, azért az Európai Parlamentben kiötlöttek valamit. Ha a házbizottság jóváhagyja és a járványhelyzet is megengedi, akkor a testület állampolgári jogi bizottsága szeptember 29-e és október 1-e között küldöttséget meneszt Magyarországra – számolt be a napokban a Népszava az újabb fejleményről. Céljuk feltárni, hogy mi történt a Judith Sargentini és szerzőtársai által készített jelentés elfogadása óta eltelt három évben a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok érvényesülése terén.
A lap szerint az EP korábban már felkérte a tagállamok minisztereiből álló Tanácsot, indítson eljárást annak megállapítására, sérülnek-e az unió szerződésekbe foglalt, alapvető értékei. A hetes cikkely szerinti eljárás évek óta húzódik, tartottak már három meghallgatást, de egyelőre semmilyen megállapítást nem fogalmaztak meg az illetékesek. A következő delegációt a testület magyar ügyekkel foglalkozó tagja, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield fogja vezetni. A Judith Sargentini utódjaként is emlegetett politikus az EP-ben idén márciusban egyebek mellett arról értekezett, hogy
a valódi újságírók ellen gyűlöletkampányokat indít az Orbán-kormány,
illetve hogy a szabad sajtó gyászjelentése évről évre egyre hosszabb.
Aligha érkezik tehát prekoncepciók nélkül Magyarországra a liberális politikus, aki azt is tudja – ahogy azt a minap az általa megszűntnek nevezett Klubrádiónak kifejtette –, hogy a pedofiltörvény alapvető emberi jogokat sért. Pont.
nyitókép: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án (MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel)