Mivel a bérekben jelentős emelkedés történt, így az állam összességében így is több adóhoz jut.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy mindenki megfelelő megélhetést találjon idehaza,
így a személyi jövedelemadó akár nulla százalékos is lehetne – olvasható a Magyar Nemzet szerdai lapszámában. Domokos László a lapban kifejtette: nagyon fontos, hogy mindenki érdekelt legyen abban, hogy aki Magyarországon akar dolgozni, az ezt meg is tehesse. Ehhez az kell, hogy az állam mindenki számára megteremtse az esélyegyenlőséget a munkához jutáshoz, a hazai munkavállaláshoz.
A munkabér után fizetendő terhekről szólva elmondta: annak egyik része a jövedelemadó, amelyet sokszor büntetésként érzékelnek az adófizetők. A másik része a társadalombiztosításhoz befolyó közterhek köre, ez adja a fedezetet a nyugdíjhoz, a szolidaritás költségeihez, betegség esetén a gyógyításhoz, illetve a segélyekhez. Utóbbi járulék azonban nem teher, hanem megelőlegezett kiadás a személyes biztonság érdekében.
A négygyerekes anyám és a fiatalok már nem adóznak, a többi adó is csökken
Domokos László szerint az adókat, amennyire csak lehet, vissza kell venni. Hozzáfűzte, hogy a kormányzat ezt a folyamatot már meg is kezdte. Emlékeztetett, hogy 2019. január 1-jétől a munkaviszonyban álló nyugdíjasok, 2020. július elseje óta pedig foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző nyugdíjas mentesül a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék megfizetési kötelezettségétől. 2020 januárjától a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kaptak szja-mentességet, legutóbb pedig arról született döntés, hogy a 25 év alatti fiataloknak 2022. január elsejétől a nemzetgazdasági átlagkereset mértékéig nem kell szja-t fizetniük. A kormány és a vállalkozók közötti, több évre szóló bérmegállapodás alapján a cégek által fizetett járulék csökkentése is elindult – idézte fel az ÁSZ elnöke. Ennek jelenleg az utolsó événél tartunk:
Hozzáfűzte, hogy a költségvetés a céges elvonási kulcsok csökkentésével sem jutott kevesebb pénzhez, mivel a bérekben jelentős emelkedés történt, így az állam több személyi jövedelemadóhoz és többletjárulékhoz jutott. Ezzel együtt pedig a korábbi mintegy 25 százalékos feketegazdaság Európa egyik legalacsonyabb sávjába húzódott le, hat-hét százalékra. „A magyar gazdaságpolitika kulcskérdése, sőt sikerének titka a foglalkoztatáspolitika sikere, amely mögött egy olyan ösztönző, állami akadályokat lebontó folyamatot kell látni, amely egyrészről priorizálja, hogy mindenki dolgozzon, másrészről pedig lehetőséget is ad erre” – jelentette ki az ÁSZ elnöke.
(MTI)
Fotó: MTI
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Az ukrajnai harcok során kilőtt nyugati haditechnikát szemlélheti meg testközelből a nagyérdemű az orosz fővárosban – a kiállítás az orosz harci morált hivatott erősíteni.
A Momentum EP-képviselője továbbra is büszke rá, hogy gátolják hazánk uniós forrásait.
