Olaszországban megkezdődött az olasz antifa, Ilaria Salis választási kampánya
Apja szerint azért jelölteti magát, hogy „senkivel ne történhessen meg többé Európában, ami vele történt”.
Manapság is bukkannak fel vállalhatatlan, szalonképtelen nyilatkozatok. A baloldali pártvezetők nem, vagy alig határolódnak el az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásoktól.
Két évvel a Korszakváltás Garanciái című pamflet elfogadását követően még mindig kerülnek elő olyan nyilatkozatok, el nem tüntetett Facebook-bejegyzések, képek, mémek, kommentek, amelyek nemhogy a baloldal korszakváltását, a Jobbik néppárti irányváltását sem igazolják vissza. De az ellenzékváltást hirdető baloldali kormányfőaspiráns nyilatkozatai is azt mutatják: szó sincs diskurzusváltásról.
Miközben Jakab Péter pártelnök azt bizonygatja, hogy „a Jobbik valójában soha nem volt szélsőjobboldali párt, de megtűrt vállalhatatlan, szélsőjobboldali személyeket”, hogy „akik korábban a Jobbikban zsidóztak”, soha nem voltak a szíve csücskei; az általa szintén támogatott Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt arról értekezik bejelentkezéseiben, hogy a „Fideszben egyébként van néhány zsidó, bár elég kevés”, s hogy a zsidók nyilvántartása egyáltalán nem érdekes jelenség. Mialatt a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje, Brenner Koloman a „magyar társadalom immunreakciójának” titulálja párttársa, a jelenleg az Európai Parlamentben (EP) praktizáló Gyöngyösi Márton „zsidólistázós” beszédét, képviselőtársa, az április 3-i voksoláson ugyancsak induló Kálló Gergely tiszteletét fejezi ki a neonáci Betyárseregnek; addig a DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum és Párbeszéd által lefektetett alapelvek leszögezik:
A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik (…) vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.”
Úgy tűnik, 2022-ben sem csupán az egyeztetések hiánya, a szövetségesek összeszokatlansága okozza a baloldal rendezetlenségét, diszharmóniáját. A kezelhetetlen szakpolitikai disszonancia (egyháztámogatás, drogpolitika, nemzetpolitika) mellett az összefogás ideológiai polarizációja is tarthatatlannak, szalonképtelennek bizonyul, amikor még mindig ilyen megnyilvánulások kerülnek elő, amelyeket összegyűjtöttünk Önöknek:
Baloldali pártvezetők nem, vagy alig határolódnak el az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásoktól. De ahogy arra Veszprémy László Bernát is felhívta a figyelmet: az ellenzék kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter gyakorta fotózkodott, dolgozott antiszemita politikusokkal az elmúlt időszakban.
Mindezek fényében különös egy korábbi (az előválasztás első fordulója ideje alatt keltezett), portálunknak küldött nyilatkozat a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részéről:
Az MMM tagjai és vezetői elítélik a gyűlöletkeltés minden formáját. Kiállunk minden ember egyenlő jogai és méltósága mellett, származásra, nemre, vallásra, vagy szexuális orientációra való tekintet nélkül. Hisszük, hogy csak egy megtisztult ellenzéknek van esélye legyőzni a Fideszt 2022-ben.”
Márki-Zay már említett, nagy botrányt kavaró megnyilvánulása kapcsán nyílt levelet közölt Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) vezetője, aki arra kérte a miniszterelnök-jelöltet, hogy a „zsidóságot ne használja alantas politikai céljai elérése érdekében”. Hasonlóképp nyilatkozott a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) vezetője, Róna Tamás főrabbi, aki veszélyesnek tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint az „ördöggel is” összefognának az ellenzéki pártok, céljaik érdekében olyanokkal is hajlandók együttműködni, akik szélsőségesen fenyegetnek, gyűlöletet szítanak. Legutóbb pedig Weisz Péter, a Barankovics Alapítvány Izraelita Műhelyének elnöke a Mandinernek azt mondta, a huszadik század romboló ideológiái sejlenek fel a keverék koalíció politikusainak nyilatkozataiból.
Nyitókép: Facebook