Belvárosi zöld és kék szemlélet, Kaposvárott egy kisgyerek sem fázhat

Az önkormányzatok drasztikus takarékossági intézkedésekre kényszerülnek a brutálisan megemelkedett rezsiköltségek miatt. Nagyon eltérő helyzetben vannak az egyes települések, más gondok nyomasztják a fővárost, a kerületeket, a megyeszékhelyeket, a nagyobb és kisebb városokat, valamint a falvakat, s az sem mindegy, az ország mely területén találhatók. Ez jól kiderül az előző cikkünkből is, amelyben egy fővárosi kerület,Terézváros, illetve egy Békés megyei község, Mezőgyán életébe nyerhettünk bepillantást. Az pedig különösen fontos, hogy már eddig is gondoltak-e arra, hogy minél kevesebb áramot, gázt fogyasszanak, illetve az is lényeges, milyen ötleteik, elképzeléseik vannak arról, hogyan tudnak az eddigieknél is jobban spórolni. Most az V. kerület, azaz a Belváros, illetve Kaposvár problémáival és kilábalási elképzeléseivel ismerkedünk meg.

V.30 Sportközpont a mintaprojekt

A belvárosi önkormányzat – állítják – már évek óta előrelátóan gondolkodik az energiatakarékosságról, ezért már hagyományosnak mondhatók a lakossági pályázataik, támogatásaik. Évről évre meghirdetik a társasház-felújítási pályázatukat, amelynek keretében a társasházak közös tulajdonban levő részeinek felújítását, korszerűsítését támogatják. A pénzt – az energiahatékonyság jegyében – többek közt például a lépcsőházak világításának korszerűsítésére, a homlokzat hőszigetelésére, a közös fűtési rendszer modernizálására is felhasználhatják. A költségvetésükben rendszeresen 200 millió forint keretösszeget különítenek el a támogatásra, de az összeget a beérkező pályázatok fényében rendszerint megnövelik, idén összesen 350 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak erre a célra a pályázóknak. A lakáskarbantartási támogatás egyszeri, akár 80 ezer forintos juttatás, amellyel az elromlott, elhasználódott, korszerűtlen háztartási eszközök cseréjéhez, felújításához nyújtanak hozzájárulást.

A lakosság rezsiköltségeinek mérséklésében is élen járnak, hiszen miközben számos kerület még csak most tervez hasonló intézkedést, az V. kerület fűtéstámogatása a legnagyobb múltra visszatekintő, legszélesebb körben biztosított és a legmagasabb összegű támogatást nyújtja, valamint figyelembe veszi a lakossági igényeket, amely alapján 2019-ben a jogosulti kört bővítették, a támogatási összeget emelték: egy személyes háztartás esetén 16 ezer 800 forint/hó, több személyes háztartás esetén 10 ezer 80 forint/hó.

A kerületi fejlesztéseket is az energiatakarékosság és környezettudatosság jegyében valósítják meg, így a 2021-ben átadott V.30 Belvárosi Sportközpont is így készült

Kettős homlokzattal tervezték meg az épületet: a valódi homlokzat elé feszített fémüveg szerkezet a létesítmény teljes magasságában végigfutó fényudvart hoz létre, ezáltal a természetes fény eljut a földfelszín alatti szintekre és szerepe van az épület energetikai rendszerében is. Az önkormányzat 800 méter mély termálkutat fúratott, az így felhozott termálvizet a medencék vízének melegítésére és fürdőzésre is használják, nem utolsósorban pedig az épület fűtésére, aminek köszönhetően az elmúlt tél folyamán a hagyományos gázkazánalapú fűtést nem is kellett bekapcsolni az épületben, ami a jelenlegi energiaválságban hatalmas költségmegtakarítást jelent. A sportközpont elektromos világítása száz százalékban LED-világítás, elektromosáram-fogyasztó vezérlése pedig a lehető leghatékonyabban osztja el az áramot az egyes fogyasztók között. Az üzemeltetés során teljes karbonsemlegességre törekszenek, ezért a létesítményben használt papírok környezetbarát termékek, még a mellékhelyiségekben is csak papírhulladékból készült „újrapapír”-termékek találhatók. A lehető legnagyobb mértékben csökkentették a műanyag-felhasználást és a hulladékot is szelektíven gyűjtik.

Stockholm faültetési rendszer

Természeti kincseiket is igyekeznek óvni és a lehető leggazdaságosabban felhasználni. Ennek jegyében a csapadékvízzel történő öntözést, ezáltal a kék szemléletet valósítják meg a nemrég átadott Bástya parkban is. Az öntözés a helyben gyűjtött és felhasznált esővízzel (az esővizet nem engedjük a szennyvízhálózatba), illetve – a Duna közelsége miatt jelentkező talajvizet használva – fúrt kútból és nem vezetékes vízzel történik. Ezzel a Bástya park az első olyan közpark Magyarországon, amelyben a zöld és kék szemléletet egyaránt megmutatkozik. A kiszolgáló épület fűtése sem gázzal, hanem levegő-hőszivattyúval történik, így az nagyon hatékonyan és zéró emisszióval működik. Mindezek hozzájárulnak az üzemeltetési költségek minimalizálásához is.

Az idei karácsonyi díszkivilágításnál szintén célként tűzték ki az energiatakarékosságot, amelyet

(tehát, hogy ne a közvilágítással azonos, hanem rövidebb időtartamban üzemeljenek).

Ugyanakkor nem feledkeznek meg az V. kerületi polgárok felé tett zöldítési vállalásukról sem, ami az egyre forróbb nyár beköszöntével ugyanennyire nélkülözhetetlen lesz a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása, az élhetőség biztosítása végett. A Szomory Dezső téri beruházás magában foglalja négy extra nagy méretű (20-30 év közötti) fa telepítését a városi környezethez való alkalmazkodást segítő legkorszerűbb Stockholm faültetési (Budapest főtájépítésze által csak gyökérwellnessként emlegetett) rendszer alkalmazásával, automata öntözőrendszer kiépítését, a víztakarékosság érdekében a téren található szökőkút átalakítását és az ezekhez szükséges elektromos hálózat fejlesztését is.

***

Fotó: Érdeklődők a templom előtt, kivetítőn nézik a megújult kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház ünnepi szentmiséjét az átadás napján, 2022. március 25-én.MTI/Varga György

Két kulturális intézményükben lesz téli szünet

A kaposvári önkormányzattól arra a kérdésre, hogy milyen takarékossági intézkedéseket kénytelenek tenni a rezsiárak növekedése miatt, milyen lépéseket tettek eddig és mi várható a közeljövőben azt a választ kaptuk, hogy a bajt nem ők okozták, az elhibázott brüsszeli szankciós politikának köszönhetően kerültek nehéz helyzetbe, a város működését azonban nekik kell biztosítani. Azt azonban világossá tették, hogy a megyeszékhelyen megvédik azokat az eredményeket, amelyeket a kaposváriakkal közösen értek el, éppen ezért általános bezárások helyett az átszervezés mellett döntöttek, amelyet az intézmények vezetőivel közösen határoztak meg.

„Az intézményeinkben az észszerűség határán belül igyekszünk csökkentenünk a felhasznált energia mennyiségét. Külön figyelmet fordítunk a bölcsődékre, óvodákra és a szociális intézményekre. A spórolást tőlük is kérjük, de

– közölték.

A Csiky Gergely Színházban például nyári helyett téli szünet lesz, s mivel a színház a legmodernebb intézmény energiafelhasználás szempontjából, itt kapnak majd helyet azok a kulturális csoportok, egyesületek és hangversenyek is, amelyek eddig máshol működtek. Két kulturális intézményükben lesz téli szünet, az ott működő tevékenységek azonban nem fognak szünetelni, három kórus például a Városháza Dísztermében fogja folytatni a munkát, a téli időszakra az önkormányzat ad nekik nekik otthont. De a Rippl-Rónai Múzeumnak is lesz két olyan épülete, amelyekben hosszabb szünetet tartanak.

172 millió helyett 1300 millió

Mivel a Kaposvár Aréna távfűtött, ezért tavaszig a régi sportcsarnokban lesznek a sportcsapatok edzései és meccsei. A távfűtött aréna fűtési költsége jelenleg 16-szorosára nőne, ezért amint az időjárás megköveteli, átköltöznek a csapatok. A jégcsarnok üzemelni fog, de a szezon felében már úgynevezett inline-borítással, így nem kell jeget készíteni.

Az egyik legnagyobb tétel a közvilágítás. Ennek költsége 172 millió forint helyett jövőre 1300 millió forint lesz. Már vizsgálják, hogyan lehet csökkenteni a felhasznált energia mennyiségét, „Kaposváron ugyanakkor nem lehet teljes sötétség, mert nem engedhetünk a biztonságunkból!” – fogalmaztak.

Nyitókép: Kilátás a Gellért-hegyről a belváros házaira. Középen a Szent István király bazilika kupolája, tornya, jobbra a mintegy 65 méter magas mobil budapesti Óriáskerék az Erzsébet téren.MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán