Nyári táborok gyerekeknek: a 2023-as árakról, kínálatról, népszerű programokról kérdeztük a szakértőt

Ez a sok tipusú nyári tábor a magyar oktatási rendszer KIVÁLÓSÁGA. Más EU-tagországban ilyen sokféle tábor nincs. A nagyszülőkre és babysitterekre, szomszédokra bizzák többnyire a nyári szünetben a gyerekeket, mert a szülőknek kevesebb szabadsága van a nyári szünethez viszonyítva. A 11 -18 éves gyerekek felügyelete a legfontosabb, mert ebben a korban a legkönnyebb a gyerekeket az alkohol- és drogfogyasztásra, füvescigarettázásra rávenni, ha felügyelet nélkül lézengenek a parkokban vagy a városok bizonyos pontján,

Bár emelkedtek a nyári táborok árai 2023-ban, a szervezők jellemzően infláció alatti mértékben növelték a tarifákat. A tematikát tekintve a kínálat szinte korlátlan. Nyári táborok gyerekeknek: a 2023-as árakról, kínálatról, népszerű programokról kérdeztük a szakértőt --------------------------------- 1.Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 2.Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonyvésza, volna az indogermán em stumától, ahogy a latinnak innen is ott van. De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, ahogy empty az e-től ered, m-vel úgy igenstak rakni duad. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Ha az ár az ár1tl ered, úgy az er és ár stumával: ár erjeszed. 3.Szervez? Bullshit hang zvel! Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 4. Jellemző? Bulslhit hang. Fajta? A faj etimológiája bizonylosz, a ta az múltidő. A faj problémás hang, duad vanni a felten-től, ahogy fágyni, fátyol, germán falja, vagy ahogy mondják páran a germán fi stumától, fi, fiú. Etimológia bizonylosz. Így magyarul a rata van itt. Ez a latin Art, az ar vagyis ra és re stumától, ta múltidővel, a ta-to-ti stumától. 5. az alatt az alto vagyis odaát. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat van így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 6.Tekint? Ez a hang izolált, látni van, hogy itt egy magyar, indgoermán és germán ana presenz van, és t kausatív. Így a stuma vagy indogermán dek, deik, vagy tek lesz. A magyar nyelv indogermán és germán, de ezt nem rakni, hogy magyar indogermán, maradáj, vagy jevevényhang, igen izolált hang. A nyelvet redukálni és racionalizálni kell a rakustumákra, az izolált hangokat dúrgerni: Villám? Etimológiája bizonylosz. A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán, így stak ez volna. Az ám az ma-mány, indgoermán, germán, magyar. De v-s Glanz az indogermánnak innen nem van. Hacsak nem a lát-tól ered, wleitan, ahol az ej kausatív-present á-vá vál. De lehet hogy a bol stumától ered, v-s forma, ahogy a hollandnak innen a b-t v-nek írják, de azok latin hangok, ahogy vlamme, Flamme, és a v és f hangnak dúrpa a holland v. Na egal, lehetne bologma is, bol stuma, og-val és ma-mány-val: Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumynelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknév) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda nakneveket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz. A Licht hang lesz a bol stumából ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja. A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva. A hang raktább így a villog hlyett, ana lenne bolonkni is, ahogy blinken: - bolja - boljat - bolva - bolonda(naknév) - bolond(ige) - bolont (ige) A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumától ered, a Tier, vagy dőre, de rakódna dühor is. Így valna: bolejkom, bolejkni. A bol stumától, ahogy blicken. Fajta? A faj etimológiája bizonylosz, a ta az múltidő. A faj problémás hang, duad vanni a felten-től, ahogy fágyni, fátyol, germán falja, vagy ahogy mondják páran a germán fi stumától, fi, fiú. Etimológia bizonylosz. Így magyarul a rata van itt. Ez a latin Art, az ar vagyis ra és re stumától, ta múltidővel, a ta-to-ti stumától. 7.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k lesznek, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesív. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 8. Nem igen bírem a talan hangot. Vagy legyen a lo-le stumától, ahogy ettől a lop, germán lopjan, a lomb, a gemrán laumb, laub, lotyó, lonó, lom, lomha, losz vagy laza, a losz. Vagy így igen nakrekkta a vész, az indogemrán au stumától, ahogy va-vá, val-vál, ve-vá, vesz-vész. 9. Szakértő? Ena szaku magyarul a kés, hisz a kés jevevényhang, a has hasajt, hasít germán vagyis magyar hangok indogemrán formája. Ért? Stak er és ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 10. Tábor? Az etimológia bizonylosza hang, de egy bizta, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és van így egy indogermán struktúrája. Stumanyelv a magyar nyelv. De nézzük: Az él bizonylosz etimológiájú hang. Igenstak magyar vagyis germán duad vanni, de izolált hang, és így antsó formája is van. Van a német Ahle, ez a gót éla, a góttól a balitina vált ilens, ettől a vogulnak innen az ilem ígyhát a vogul hang nem fingár, hanem germán. De az él hangnak van itt egy másik formája is az ár, de ezt dúrgerni, stak egy ár maradhat, a domináns ár, az er stumától. Az ár, ahogy boreró dúrna, tű az árja árá. Az él és az ár hangok így egyek, de dúrgerni. Van logikusabb, magyarosabb hang:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni... A boros hang is rakta valna. Ígyhát bora, boru a spitz hangok, ezt mondja a magyar. A másik antsó volna a to-ta-ti-től a ta-tá hang, itt és ott,múltidő a ta. Szlávnak inne van zabor, de ez itt volna olyan hogy die Bohre, ha volna ilyen német hang. De a tá, te formától ered a ste is, így ha Stemmbohre, úgy is rakta volna. Na egal, bizonylosza hang...