Mesterházy és Arató

Hosszú évek óta ismerem Balog Zoltánt. A köztünk meglevő habitusbeli különbségek már sok-sok évvel ezelőtt nyilvánvalóvá váltak, mindennek ellenére kölcsönös tisztelettel figyeltük egymás munkáját.

Közéletünkben joggal kavart komoly indulatokat a köztársasági elnök asszony sajnálatos lemondásához vezető kegyelmi ügy, amiben Balog püspök úr is érintett, akinek egyébként sem a szerepvállalásával, sem a konfliktuskezelésével nem tudok azonosulni. Ezt a Hír tévében kifejtettem, itt és most nem kívánom megismételni az álláspontomat. Pusztán annyit jegyzek meg, hogy ott is igyekeztem elkerülni a személyeskedést, különös tekintettel a közös előéletünkre.

Mindezt csak azért írom le, hogy egyértelművé tegyem, az, ahogyan közismert baloldali újságírók, mediavállalkozók és politikusok az elmúlt napokban a kegyelmi ügy szereplőiről megnyilatkoztak, gyalázatos, szégyelni való, sőt felháborító.

Novák Katalin és Varga Judit Arató András általi gyalázatos minősítése szintén elfogadhatatlan. Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán is jeles életpályával rendelkező személyek. Gyalázásukat szeretteik, gyermekeik, barátaik is megszenvedik, de pályatársaik, híveik, követőik, sőt még a riválisaik, jó ízlésű és jó nevelést kapott politikai ellenfeleik is rossz néven veszik.

Novák Katalin, Varga Judit vagy Balog Zoltán beismert tévedései senkit sem jogosítanak fel minősíthetetlen gyalázkodásra. Sőt, az értelmes vitáról, a jobbító szándékú kritika megfogalmazásáról viszik el a fókuszt.

Adjunk teret az értelmes és tisztességes hangon zajló vitának, a higgadt értékelésnek, a bűnbánatnak és a bűnbocsánatnak, s reményeim szerint az ennek nyomán bekövetkező békésebb közállapotoknak!

***

Nyitóképen: Mesterházy Attila. Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner