Felszálló ágon a magyar hadiipar, a szövetség élmezőnyébe kerültünk

Nyitókép: Honvédelem.hu

Múlt héten leszállt Kecskeméten a Magyar Honvédség legújabb haditechnikai beszerzése, a brazil Embraer repülőgépgyár KC-390-es típusú, több feladatrendszerre alkalmas, sugárhajtású szállító repülőgépe. Érkezése egyelőre csak ideiglenes, a tesztelési munkák után még visszarepül Brazíliába, de hamarosan másik társával együtt már a magyar légierőt fogja vadonatúj képességekkel erősíteni. Ez a legújabb példája annak, hogy a veszélyek korában a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít az ország védelmi képességeinek gyors és nagyarányú korszerűsítésére. Ebben persze nem vagyunk egyedül.

2014-ben, nem sokkal a Krím félsziget és a Donbasz egy részének orosz elfoglalása után, a NATO walesi csúcstalálkozóján korszakos jelentőségű döntést hozott elrettentési és védelmi képességei megerősítéséről. 

a 2024-ig tartó 10 éves periódus végére. Nem sokkal a csúcstalálkozó után megszületett a magyar terv is, hogy ezeket a célértékeket milyen ütemben fogjuk elérni. 2016-ban az ezt konkrét cselekvési tervvé változtató Zrínyi 2026 címet viselő nemzeti haderőfejlesztési és hadiipari terv is elkészült. A 2 százalékot egy évvel a célkitűzés előtt, 2023-ra elértük, amivel tavaly ebben a tekintetben a Szövetség élmezőnyébe kerültünk. A 20 százalékot már 2019-ben túlszárnyaltuk és azóta is jelentősen felette teljesítünk minden évben.

A terv kettős célt fogalmazott meg. Egyfelől célul tűzte ki, hogy gyorsütemű haderő- és haditechnikai fejlesztési munka eredményeként 

mindezt a NATO és az Európai Unió terveivel és haderőtervezési célkitűzéseivel teljes összhangban. Másfelől olyan átfogó hadiipari fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek célja a munkahelyteremtésen, az iparfejlesztésen és az ellátásbiztonság növelésén túl új, korszerű, sőt csúcstechnológia bevonzása a magyar nemzetgazdaságba. Ugyanis a kort, amiben élünk, a rendkívül gyors technikai fejlődés jellemzi, ahol sokszor a civil és katonai fejlesztéseket nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen egymástól elválasztani. Így aki ebben a versenyben lemarad, az szinte behozhatatlan versenyhátrányt szenved nem csak a csatatereken, de a „békés” gazdasági versenyben is.

Mostanra elég rálátásunk van már arra, hogy megítélhessük, a stratégia megvalósítása hogyan halad, és az eredmények egyértelműen pozitívak. 

A teljesség igénye nélkül elég csak az új Airbus helikopterek, az új Leopard 2-es harckocsik és Lynx gyalogsági harcjárművek, a Gidrán kerekes harcjárművek beérkezésének megkezdődésére emlékeztetni. Persze az összes szerződéssel lekötött vagy a közeljövőben lekötni tervezett beszerzések, fejlesztések teljes beérkezése még éveket fog igénybe venni, de a folyamat dinamikusan halad előre. Ennek a folyamatnak volt legutóbbi, látványos példája a KC-390-es repülőgép hazánkba érkezése.

Közben a hadiipari területen is egyre-másra születnek meg a beruházások, úgy a nagy nyugati multicégek, mint az örvendetesen újjáéledő magyar hadiipar szereplői jóvoltából. Ennek a rendkívül dinamikusan fejlődő szektornak lesz május 10-én seregszemléje az EuroAtlantic ZRt. által szervezett 

A rendezvény célja, hogy mind a magyar, mind pedig a nemzetközi védelmi ipar meghatározó szereplői számára közös platformot teremtsen, és az európai - benne a magyarországi - hadiipar kilátásairól tájékoztassa a konferencia résztvevőit és a nagyközönséget.

A szerző a Honvédelmi Minisztérium volt védelempolitikai helyettes államtitkára, jelenleg az EuroAtlantic ZRt. szenior menedzsere