A bölcsödék segítik a munka és a család egyensúlyának megteremtését

2017. április 21. 08:59

A magyar bölcsődei rendszer megadja az anyáknak a valódi választás szabadságát – mondta az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a bölcsődék országos napja alkalmából rendezett ünnepségen. Éppen 165 éve, 1852. április 21-én nyílt meg az első bölcsőde Magyarországon – idézte fel a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatorna műsorában.

Acsainé Végvári Katalin elmondta, azóta természetesen sok változáson ment keresztül a klasszikus bölcsőde, mostanra pedig “kistestvéreket is kapott” a mini, a családi és a munkahelyi bölcsődék bevezetésével. A bölcsődei rendszerben tavaly elindult változtatásoknak köszönhetően egyre elérhetőbbé válnak ezek az intézmények, hiszen minden olyan településen, ahol legalább 40 három évesnél fiatalabb gyerek van vagy legalább öt család igényli, kötelező valamilyen bölcsődét létrehozni – közölte. Az elnök kitért arra is, hogy a közelmúltban nőtt a területen dolgozók bére. Magyarországon körülbelül 7.200 kisgyermeknevelő van, közülük ezren felsőfokú végzettségűek, őket beemelték a pedagógus életpályába, a középfokú végzettségűek pedig bérpótlék formájában kaptak fizetésemelést – ismertette.

*

Novák Katalin a Magyar Bölcsődék Egyesületének rendezvényén azt mondta, a gyed extra bevezetése megteremtette ugyan a lehetőséget arra, hogy akár hat hónap után visszatérjenek a munkaerőpiacra az anyák, ez azonban nem lenne lehetséges a bölcsődék nélkül, amelyek hozzájárulnak a női foglalkoztatás növeléséhez, valamint a munka és a család egyensúlyának megteremtéséhez is.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2017-ben bevezették az új bölcsődei rendszert, amelynek köszönhetően sokkal több településen van már bölcsőde, valamint az új típusú intézmények létrehozásával rugalmasabbá is vált az ellátás. Emellett a rendszer bővítésével egyre többen tudnak helyben munkát találni, így a kisebb települések megtartóereje is növekedhet – tette hozzá. Elmondta, hogy 2020-ig 100 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a bölcsődék fejlesztésére, ezen felül hatmilliárd forintot fordítanak kifejezetten a munkahelyi bölcsődékre.

Novák Katalin kitért arra: a közelmúltban fókuszba kerültek a bölcsődék, mindenki felismerte, hogy szükség van rájuk, és az elmúlt 165 évben ritkán volt akkora a bölcsődei szakma presztízse és elismertsége, mint most. A bölcsődében olyanok dolgoznak, akik „szerelemmel és elhivatottsággal” végzik munkájukat, ebből azonban „nem lehet kenyeret venni” – fogalmazott. Hozzátette: bíznak azonban abban, hogy egyre kevesebben vannak, akiknek a hivatásuk helyett egzisztenciális problémákkal kell foglalkozniuk, hiszen a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek a pedagógus-életpályába emelés hatására 63 százalékkal, azaz átlagosan nettó 73 ezer forinttal nőtt a bérük, de a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőknek is emelték a bérét, átlagosan több mint 30 százalékkal.

Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke az első magyar bölcsőde megnyitásának 165. évfordulóján tartott eseményen arról beszélt, hogy nagy és pozitív változásokat hozott a közelmúlt, változott a szakmai elvárás és a követelményrendszer, emelkedtek a bérek és nőtt a szakma megbecsültsége, a kisdedóvók pedig az intézményes szocializáció első állomásai lettek.

Az ünnepségen átadták a kiemelkedő óvodapedagógiai és bölcsődei munkáért járó, Balog Zoltán miniszter által odaítélt Brunszvik Teréz-díjakat, a Magyar Bölcsődék Egyesülete által 1997-ben alapított Akócsi Ágnes-díjakat, valamint díszokleveleket is kiosztottak. Akócsi Ágnes-díjat kapott mások mellett Novák Katalin.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://csalad.mandiner.hu/trackback/29905

Partnereink: