Miért nem maradhat otthon egy kiskorú egy náthával anélkül, hogy arról orvosi igazolást kellene bemutatnia, és miért nincs joga a szülőnek családi program miatt azt mondani, hogy a gyereke nem megy iskolába? A házi gyermekorvosok megreformálnák a hiányzások igazolásának rendszerét. A Mandiner hetilap riportja.
Az iskolák többsége egy tanévben három napot enged a szülőnek igazolni, minden további hiányzásról – még ha nem betegségről van is szó – orvosi papírt vár. A szakma régóta sürgeti a változást, néhány oktatási intézmény már módosított is a gyakorlaton. Utánajártunk, hogy mik a főbb problémák a rendszerrel, és egy úttörő iskolában eddig mik a tapasztalatok.
HIÁNYZÓ SZABÁLYOZÁS
„A jelenlegi gyakorlat úgy rossz, ahogy van” – mondja lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke. Szerinte a magyar rendszer „hungarikum”, a miénkhez hasonló merev eljárás sehol máshol nincs. „A német példára szoktam hivatkozni, náluk az iskola kérhet az orvostól szakvéleményt arról, hogy a gyerek már nem fertőző beteg. De nincs szó hiányzások igazolásáról” – mutat rá. Az alapvető probléma a szemléletbeli különbség: más országokban evidens, hogy a gyerekek iskolába akarnak járni, hiszen mindenki szerint az az érdekük. Nálunk viszont a rendszer azon a feltételezésen alapszik, hogy a tanulók lógni akarnak, és ehhez kell papírt szerezniük.
Az egyesület elnöke rámutat: vannak olyan megbetegedések, amelyekkel felesleges orvoshoz vinni a gyereket, elegendő lenne a szülőnek igazolni a hiányzást. „Egy gyerekorvos szemében a nátha nem betegség, hanem kezelendő állapot – persze ettől még nem makkegészséges a gyerek. Megfázás vagy hasmenés esetén biztosan nem szükséges minden alkalommal a rendelőbe menni. Ez a gyakorlat jelentősen megterheli a házi gyermekorvosi ellátást, és növeli az újrafertőzés kockázatát” – fogalmaz.
Póta György hangsúlyozza, az orvosnak nálunk is azt kellene igazolnia, hogy a páciens már nem beteg, visszamehet a közösségbe. De most nem ezt teszi, hanem arról ad papírt, hogy a gyerek hiányzott az iskolából. „A tanárok azt feltételezik, hogy a diák egészségi okból maradt távol. Ezzel viszont ránk testálják a feladatot, hogy ha nem betegség miatt szeretne igazoláshoz jutni, tagadjuk meg a kiállítását. Vannak olyan szituációk, amikor egyértelműen az iskolának kellene megadnia az engedélyt a hiányzásra, de mivel nagyon sok család nem meri megkockáztatni az esetleges elutasító választ, az orvost hozza olyan helyzetbe, hogy szakmai és erkölcsi hibát kövessen el a jó orvos-beteg kapcsolat fenntartása érdekében” – hívja fel a figyelmet.
Úgy véli, a helyzet kényelmes az oktatásügy számára, hiszen áttolja a probléma kezelését az egészségügyre, az iskoláknak meg nincs más dolguk, mint könyvelni az orvosi igazolásokat. Ráadásul központi szabályozás sincs arról, hogy miként kell eljárniuk az oktatási intézményeknek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunk megkeresésére rámutat: egyetlen jogszabály sem tartalmazza, hogy a szülő hány napot igazolhat, ez iskolai hatáskör. Megjegyzik, hogy a tárca részéről volt már jelzés az intézményeknek arra vonatkozóan, hogy helyben rugalmasan járjanak el.
HÁROM HELYETT TIZENÖT NAP
Jönnek még pénzek az Európai Uniótól? Jobboldali előretörést hozhat az EP-választás? Mi lesz a magyar diákokkal? Heti hírmagyarázat a területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszterrel, Szalai Laurával és Kacsoh Dániellel.
Navracsics Tibor azt mondta, abban bízik, hogy alapvetően nem fogja befolyásolni az uniós forrásokról való tárgyalásokat a lengyel választási eredmény.
Meg tud-e változni a modern ember? Lesz-e újabb világháború? Miért nincs az ellenzékben intellektuális potenciál? Interjú a filozófussal.
Továbbra sem került pont a Brüsszellel zajló tárgyalások végére, a politikai kommunikáció terén olykor egyenesen a pénzcsapok elzárásáról van szó, ám korántsem ennyire borús a helyzet. Bemutatjuk a lassan átláthatatlan eljárások és tárgyalások állását.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
Munkahelye elvesztését kockáztatja, aki a táppénzzel csal.
