Mióta szemléletünk lineárissá vált, vagyis abban hiszünk, hogy a történelemnek iránya van, mindenki a jövőt akarja kisajátítani. Erről szólnak a modern ideológiák. Ennek elvi-filozófiai lehetőségét Immanuel Kant teremtette meg. Ő volt az, aki a megismerésünket radikálisan megváltoztatta: szerinte a dolgok végső okát nem tudhatjuk meg, egyedül azokat a dolgokat, amelyeket mi magunk hozunk létre. Mit is jelent ez? Azt, hogy Isten mellékes körülmény az emberi megismerés szempontjából, hogy létünk végső titkainak feszegetése nem tudományos, a múlt pedig – mivel nincs hatalmunkban – nem fontos. Csak az számít, amit mi hozunk létre – konstruálunk –, mivel annak megismerésére van esélyünk. E logikai eszközökkel lényegében letették a modernség elvi alapjait. Jó az, amit mi magunk hozunk létre, mivel csak azt tudjuk a hatalmunk alatt tartani. Ennek a fordulatnak, amit felvilágosodásnak nevezünk, igen súlyos következményei voltak és vannak.
Először is, a tudást maga az ember hozza létre, de nem feltétlenül a valóság megismerésével, hanem úgy, hogy ő teremti a valóságot, amit tudásnak nevez. Aki nem osztja a kreált valóság normáit, az „ostoba”. Másodszor, a tudást az igazolja, hogy valami újat hoz létre. Új az, ami korábban nem volt, de most van mint valóság. Ez már megfontolandóbb körülmény. Az ember ugyanis kettős természete miatt folyton feltárja a valóságot, a tőle független világot, illetve állandóan javítani akarja a meglévőt. Ez maga az ember tragédiája: mindig azt hiszi, hogy amit elgondol, jobb lesz annál, ami van – bár esetleg ő hozta létre. Harmadszor, elérkeztünk a legsúlyosabb következményig, ahhoz, hogy ami új, az feltétlenül jó is. Ez vagy igaz, vagy nem; de csak azért nem lehet valami jobb, mert mi alkottuk meg – hiszen amin változtatni akarunk, jórészt azt is ember teremtette korábban. Márpedig a mai progresszív felfogás szerint mindaz jó, ami képes szakítani a múlttal, és emberi elme alkotta meg, mai szóval: konstruálta. A jövő érdekében – így szól az ideológia – zárójelbe kell tenni a múltat.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A hírforrások a történteket „jelentős eszkalációként” írják le.
Pedig nem volt könnyű dolga.
