A megyei jogú városok számára összetett fejlesztéscsomag állt össze 2015 és 2017 között. Bár az önkormányzati választáson számos helyen nem a kormánypártoknak kedvező végeredmény született, ez nem lett szempont a beruházások megvalósításakor.
A 2010 utáni kormányzás évtizedében a települési hierarchia valamennyi szintjén kedvező beavatkozások történtek. Azon túl, hogy az önkormányzati adósság konszolidációja nyomán megszűnt a helyhatóságok törlesztési kötelezettsége, számos jelentős fejlesztéscsomag is útjára indult. Budapesten a „nemzet fővárosa” koncepció mentén jelentős, világvárosi arculatot erősítő kormányzati beruházások valósulnak meg – gondoljunk csak a Liget Budapest projektre –, a Magyar falu program pedig hazánk legkisebb községeire fókuszál, elősegítve a helyben maradást, a kistelepülések jövőképének erősítését. A vidéki Magyarország térségi központjai, a megyei jogú városok sem maradtak ki a kormányzati fejlesztéspolitikából: a 2015-ben elindított Modern városok program hazánk azon 23 településének fejlesztése mellett kötelezte el magát, amely a vidéki térségek fontos közlekedési és gazdasági centruma, szervezőereje.
Már a program kidolgozásának körülményei is alátámasztották, hogy a kormány elkötelezett az érintett települések fejlesztése iránt. A miniszterelnök mindegyik városba személyesen ment el megkötni a megállapodást a polgármesterekkel, s a városok által előzetesen leadott fejlesztési igényeket is közösen tudta áttekinteni a településvezetőkkel. Ez a módszer azt is biztosította, hogy a megyei jogú városok számára valóban fontos kérdések is az asztalra kerüljenek, ezáltal meglehetősen összetett fejlesztéscsomag állt össze a 2015 és 2017 között köttetett megállapodások alapján. A mintegy 4000 milliárd forintos fejlesztéscsomag jelentős része, hozzávetőleg 60 százaléka olyan országos közútfejlesztési beruházásokat irányzott elő, amelyek célja volt a megyei jogú városok gyorsforgalmi úthálózatba való bekötése. A 23 érintett városból 19 esetében ez napjainkra meg is valósult. A fejlesztések további része jellemzően a tömegközlekedés javítására, egészségügyi és kulturális létesítmények, továbbá a sport- és szabadidős infrastruktúra építésére, illetve felújítására, ipari parkok kialakítására, gazdaságfejlesztésre fókuszál.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Pekingben Li Csiang miniszterelnökkel is találkozott.
„A tét az életünk, a tét a béke” – szögezte le az országgyűlési képviselő.
