Jogállamiság Spanyolországban: erőszakkal sorozhatnak be megfigyelőket a július végi választásra

Megkongatta a vészharangot a POLITICO: miután a spanyol kormány – teljesen nyilvánvalóan a minél alacsonyabb részvétel érdekében – a nyaralószezon kellős közepére, július 23-ra írta ki az 2019 novembere óta egy törékeny kisebbségi kormány által irányított ország választásait, az ország krónikus választásimegfigyelő-hiánnyal néz szembe. „Mi lesz, ha úgy tartanak választást, hogy senki nem felügyeli a szavazóhelyeket?” – teszi fel a kérdést a brüsszeli lap, amely megjegyzi: Spanyolország épp ezzel a forgatókönyvvel néz szembe, miután olyan időpontban tartják a választásokat, amikor a választók több mint negyede épp nyaralni fog.

Nem lesznek felügyelők a spanyol választáson?

A spanyol választási bizottságokban a törvény szerint három, véletlenszerűen kiválasztott állampolgár teljesít szolgálatot a szavazás tizenkét órája alatt. Ha az embert egyszer kisorsolták, vissza a felkérést nem utasíthatja, az ellenkezés büntetési tétele egy év börtön – ugyanakkor a törvény biztosít kivételeket, például azok számára, akik május 29. előtt már lefoglalták és kifizették nyaralásukat.

A lap León városának önkormányzatától úgy értesült, csak náluk 900-ra rúghat a betöltetlen bizottsági helyek száma, hiába sorsoltak három helyett kilenc jelöltet annak érdekében, hogy legyen kihez fordulni, ha az eredeti hármasból mindenki kimenti magát. Emellett León városa számára a választás napja azért is jelent különösen nagy kihívást, mert a szomszédos Asztúriában nagy zenei fesztivált tartanak a választás napján, s a sorsoláson kiválasztott felügyelőjelöltek közül kétszáznak pont volt oda jegye. 

Emellett gyakori az is, hogy a kisorsolt polgárok szándékosan elbújnak vagy nem nyitnak ajtót a felkérést kézbesítő rendőröknek, ezért a hatóságok már eljárásokat indítottak a feltételezett megfigyelő-dezertőrök ellen. Hasonló helyzetről számolnak be Zaragoza és Cádiz városokban, Soria tartományban pedig odáig fajult a helyzet, hogy egyes városok szavazóhelyeire már a szomszédos településekről toboroznak embereket.

A motiváció szinte nulla

A spanyolok valószínűleg azért is igyekeznek kibújni állampolgári kötelezettségeik alól, mert tizenkét órányi munkájukat mindössze hetven euróval (alig 27 ezer forinttal) ellentételezi a spanyol választási hivatal.

A hatóságok ugyanakkor a POLITICO szerint már rájöttek a helyzet megoldására: „Legrosszabb esetben, ha a választás napjáig bármilyen pozíció betöltetlenül marad, a hatóságok erőszakkal fognak besorozni embereket, mikor megérkeznek szavazni”. A POLITICO-nak szivárogtató leóni közhivatalnok ezért azzal viccelődik: „mindig azt mondom a barátaimnak, hogy ne menjenek rögtön reggel szavazni”, mert akár úgy is járhatnak, hogy egész napra ott fogják őket.

Nyitott kérdés, miként fog ez hatni a választási részvételre, illetve az új spanyol kormány demokratikus legitimációjára. A POLITICO Poll of Polls közvélemény-kutatási átlaga szerint 35 százalékkal az ellenzéki, az Európai Néppártba tartozó Néppárt (PP) vezet. A kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) megőrizheti 2019-es, 28 százalékos eredményét, de ezzel már a második helyre szorulhat. Emellett jobbról és balról is felnőtt egy-egy rendszerkritikus erő a spanyol pártrendszerben: a konzervatív Vox és az elkötelezetten baloldali Egyesülni (Sumar) párt is 13-13 százalékra számíthat. 

Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Mariscal