Belső feszültségek az EU-ban az egyhangúsági szabály és a bővítési tervek miatt

2023. december 27. 08:59

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az egyhangúsági szabály eltörlését szorgalmazza.

2023. december 27. 08:59
ORBÁN Viktor; DENKOV, Nikolai; FIALA, Petr;

A Breitbart hasábjain megjelent cikk az Európai Unión (EU) belüli feszültséget tárgyalja az egyhangú döntéshozatal kérdésében, különösen a külpolitika területén. 

Érvek-ellenérvek

Az egyhangúság szabálya megköveteli minden tagállam egyetértését egy döntéssel ahhoz, hogy az hivatalos legyen, ami minden egyes tagállamnak erős abszolút vétójogot biztosít. Ez a szabály történelmileg biztosította a kisebb és kevésbé tehetős nemzeteket arról, hogy az EU döntéshozatali folyamatában a hangjuknak ugyanolyan súlya van, mint a nagyobb, gazdagabb országoknak. A cikkben úgy fogalmaznak, hogy ez ugyanakkor frusztrációhoz is vezetett az uniós vezetők körében, különösen azokban az esetekben, 

amikor a kisebb államok, mint például Magyarország, vétójogot alkalmaznak bizonyos szakpolitikák megakadályozására.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője aggodalmát fejezte ki az egyhangúsági szabály hatékonyságának hiánya miatt, rámutatva az ezzel járó lassú döntéshozatali folyamatra. 

Borrell szerint a szabály akadályozza az EU gyors reagálási képességét, különösen olyan külső fenyegetések esetén, mint például Oroszország ukrajnai inváziója. 

Egyhangúság vagy minősített többség?

Ennek orvoslására egyes uniós vezetők, köztük Borrell is, az egyhangúsági szabály eltörlését javasolják, és helyette a minősített többségi szavazást részesítik előnyben. Ezt a javaslatot azonban szkeptikusan fogadják, mivel 

csökkentheti a kisebb tagállamok befolyását, és potenciálisan bizonyos hangok kizárásához vezethet.

A cikk kiemeli az EU terjeszkedési törekvéseit is, különösen az Európa keleti részén található volt szovjet államok felé. Az egyhangúság szabálya által támasztott kihívások ellenére az EU vezetői között egyre nagyobb a vágy az unió bővítésére, és a tárgyalások olyan potenciális jelölteket érintenek, mint Ukrajna, a balkáni államok, sőt olyan országok, mint Törökország. 

Az egyhangúsági szabály fenntartása és a további integráció és bővítés közötti feszültség jól mutatja az EU-n belüli összetett dinamikát, ahol a nagy és a kis tagállamok érdekei között egyaránt gondosan kell lavírozni.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

 

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
EX_Terminator
2023. december 27. 10:11
Ha azt semmibe veszik, akkor nem megkerülik, hanem törvénytelen amit csinálnak.
Zsolt75
2023. december 27. 09:19
Ukrajna ürügyén, de utána a kötelező kvóta jön. Hogy fog nézni a maradék banderista, mikor eu tagként kapnak majd évi 2-300 ezer afrikait...
zatoicsi
2023. december 27. 09:09
oh no! Milyen nehéz lehet a gyarmatosító mentalitásban felnőtt forrócsokoládés-croissant kombón felnőtt türanosszoknak feldolgoznia, hogy vannak lenézett kis népek akiknek van hangja. Érdekes ilyenkor nem hallom a dollár-trollok taknyos harákolását. Nyilván nem, hiszen a hazai gebedtzsidó DK-s ÁVÓ-s munkásőr szarpékcsürhe ennek az elnyomó rendszernek a végbelében zabálja kétpofára az ürüléket.
bondavary
2023. december 27. 09:09
Azt nem lehet elfogadni, hogy az egyhangúsági szabály eltörlésével bármelyik országra rá lehessen erőltetni egy olyan döntést, amely ellenkezik alkotmányával, törvényeivel, kormányprogramjával, gazdasági és politikai érdekeivel, hagyományaival, a többségi társadalom felfogásával - egyszóval olyasmit, ami ellenkezhet egy ország akaratával.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!