Most akkor háborúban állunk a húszikkal? – Szakértőt kérdeztünk!

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdán 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki újabb, közös közleményként ismertetett tájékoztatást a jemeni húszi lázadók állásaira hétfő éjjel mért brit-amerikai légicsapásról – közölte az MTI. A kommünikét Rishi Sunak kormányfő hivatala Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztrália, Bahrein, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Németország, Bissau-Guinea, Magyarország, Olaszország, Kenya, Lettország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Dél-Korea és Románia közös közleményeként tette közzé.

A tájékoztatás megismétli, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai légi akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást, de nem részletezi e segítség mibenlétét.

A hírrel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: Magyarország szereplése a brit listán azt jelentené, hogy hadban állunk a húszikkal? Megkerestük Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt, a Milton Friedman Egyetem oktatóját, aki elmondta: ez alapvetően kormányzati kérdés, és egyelőre nem látott bejelentést a húszikkal kapcsolatban. 

Mi köze Magyarországnak, ahhoz, ami a Vörös-tengeren történik?

A szakértő elmondta: Magyarországot elsősorban kereskedelmi szempontból érinti a húszikkal való konfliktus. A húszik ugyanis a Báb el-Mandeb tengerszoroson áthaladó hajókat támadják, ami a Vörös-tengert köti össze az Indiai-óceánnal. 

hanem megkerülik Afrikát a Jóreménység fokánál, ami azt jelenti, hogy legalább két héttel megnő a szállítási idő” – monda a biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette: ez bizony Magyarországot is érinti. 

„Nagyon sok árut szállítunk oda-vissza, főleg a Távol-Keletről, különös tekintettel Kínára és Dél-Koreára, és nagyon szükséges az, hogy onnan az áruk folyamatosan érkezzenek, lehetőleg elfogadható áron” – fejtette ki Kis-Benedek József. 

Ráadásul az olajárat is negatívan érintik a támadások, hiszen az olajszállítmányok jelentős része, szintén kénytelen a Jóreménység foka felé kerülni. 

A szakértő szerint van rá esély, hogy a húszik támadásai miatt majd késve, egyáltalán nem, vagy nagyon drágán fognak megérkezni a Távol-Keletről rendelt termékek. 

„Azok a tisztelt olvasók, akik mondjuk távol-keleti kocsikkal, japán autókkal, dél-koreai autókkal rendelkeznek, azoknak nagy valószínűséggel az alkatrész utánpótlás később fog érkezni. Ennek az ára is nyilvánvalóan magasabb lesz, hiszen a hajótársaságoknál a biztosítási költséget eleve tízszeresére emelték, illetve, aki Afrika felé kerül, ott meg a szállítási költségek lesznek nagyon magasak” – mondta Kis-Benedek József. 

A szakértő hozzátette: már most látszik, hogy például az esztergomi Suzuki gyárnál komoly problémát okoznak a konfliktus miatt késő szállítmányok.

Meddig tart a konfliktus?

A Milton Friedman Egyetem oktatója elmondta: a húszik az állítják, hogy addig nem fejezik be a támadásokat, amíg Izrael nem fejezi be a harcot a Gázai-övezetben. 

Kis-Benedek József szerint az most a kérdés, hogy az amerikai-brit koalíció milyen mértékű ellencsapásokat fog végrehajtani. 

„Az elmúlt napokban többször hajtottak végre az amerikaiak és britek közös légicsapást. Elsősorban azokat a létesítményeket támadták, ahonnan a támadásokat indították. Jemen nyugati részén alapvetően a húszik uralkodnak, és ez a terület ott van a Vörös-tenger mellett” – fejtette ki a szakértő. 

Arra is emlékeztetett, hogy Jemenben már 2012 óta polgárháború van, amely során hatalmas területet foglaltak el az országból. Az ország maga is hatalmas: 34 millióan élnek itt 530 ezer km²-en, így elég nagy területen lehet elhelyezi rakétakilövőket. 

„A hajók nem tudnak manőverezni a szorosnál, ami mindössze 3 km széles. A nagy hajók olyanok ott, mint a libák a libalegelőn, egymás után mennek szépen sorba, viszont így könnyű kilőni őket.” 

„Ez egy nagyon komoly válsághelyzet, amelynek kezelése nélkülözhetetlen” – tette hozzá Kis-Benedek Jószef. 

Nyitókép: Jemeni törzsek tiltakoznak az amerikai légicsapások ellen/Mohammed Hamoud / ANADOLU / Anadolu via AFP