Ez már a harmadik világháború? – Tarjányi Péter válaszolt

2024. április 17. 19:26

Európában az orosz-ukrán háború mentén feszül egymásnak a két nagy tömb, a Nyugat és a Kelet, a Közel-Keleten pedig Izrael és Irán esetében.

2024. április 17. 19:26
Besorozott orosz újoncok kiképzése 2022-ben

Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Az Index Frontvonal című műsorának vendége volt Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki többek között kifejtette álláspontját arról, hogy elkezdődött-e már a harmadik világháború, illetve meddig eszkalálódhat Irán és Izrael konfliktusa. „Izrael vissza fog ütni Iránnak. Gyorsan, nagyot, sokat” – jelentette ki Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez a zsidó állam katonai doktrinájából fakad, hogy nem hagyhatják válaszcsapás nélkül, hogy Irán nemrégiben dróntámadást indított ellenük.

Tarjányi Péter szerint csak az ellentámadás mértéke lehet mérlegelés tárgya Izrael számára, a biztonságpolitikai szakértő ugyanis úgy látja,

ha nem kellő erővel lépnek fel Iránnal szemben, azt az arab országok egyfajta gyengeségként is értékelhetnék.

Tarjányi ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a sajtóban leginkább úgy keretezték az eseményeket, hogy az iráni dróntámadást szinte teljes mértékben Izrael hárította el, valójában ebben a nyugati szövetségesei és egyes arab államok, például Jordánia is a segítségükre voltak.

Ez már a harmadik világháború?

A biztonságpolitikai szakértő rávilágított arra is, a Közel-Keleten mostanában tapasztalható eszkaláció furcsa módon még jól is jön az izraeli vezetésnek, mert ameddig ezek a konfliktusok tartanak, addig nem kell szembenéznie a Benjamin Netanjahu által vezetett kormánynak a belpolitikában kialakult válsághelyzettel a korábbi hírszerzési fiaskó miatt.

Tarjányi Péter szerint 

ez még nem a harmadik világháború, amelyben jelenleg élünk, de ha azok a konfliktusok amelyek a világban zajlanak, összeérnek, akkor már beszélhetünk erről. 

Mint rámutatott, Európában az orosz–ukrán háború mentén feszül egymásnak a két nagy tömb, a Nyugat és a Kelet, a Közel-Keleten pedig Izrael és Irán esetében. A biztonságpolitikai szakértő szerint egyedül Kína nem került még nyílt fegyveres konfliktusba a Nyugattal, de szerinte ez a Tajvani-szorosban még könnyen megtörténhet.

 

 

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-76
2024. április 28. 00:09
🍓 ️ ­A­­ ­­­d­ö­­­g­ö­s­­ ­­­l­á­n­­­y­­­o­­k­ ­­­v­á­r­­­n­a­k­ ­­r­­­á­­­d­­ 👉 𝗪­­𝗪­­𝗪­.­­𝗖­­­𝗨­𝗠𝟰­­.­­­𝗙­𝗨­­𝗡
Tommaso
2024. április 24. 22:51
A történelemből már az általánosban is többször bukott Box Hill történész professzori summa cum laude diplomát szerzett az Ecserin. Mégsem mer vitatkozni senkivel, csak saját magával. nem csoda, hisz a ténybeli tudása =NULLA, az ÉRVI száma pedig még ennél is kevesebb. HAZUDIK a NYOMORULT FÉREG már az elejétől fogva. Németország lépett hadba, Németország robbantotta ki a háborút s nem az általa megtámadottak. Az USA-nak valóban lettek volna gyarmatai? Ugye csak elirás?
Tommaso
2024. április 24. 22:45
Az ukrán-orosz konfliktusban egyertelműen a szuverentás pártjára állt az EU. Az ukrán-orosz konfliktusban egyertelműen a háborúkirobbantó pártjára állt az ORBÁN.
Box Hill
2024. április 19. 10:14 Szerkesztve
Történelmi lecke kastellorizonak ás tommasonak: A Németország ellen hadba lépő Birodalmak a világ területének következő százalékait birtokolták: Angol gyarmat birodalom 25% Francia gyarmat birodalom 14,3% Szovjet gyarmat birodalom 16,7% Amerikai Egyesült Államok 10% Ez összesen a világ 66%-a. Hány százalékot bitorolt a világból Németország?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!