Hollán Sándor 100 művéből, és régi mesterek további 20 munkájából nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban A fa útja címmel.
A fa útja címmel a Franciaországban élő Hollán Sándor 100 művét láthatja a nagyközönség a Szépművészeti Múzeum kiállításán 2011. november 29–től 2012. február 5–ig. A kiállítás Hollán munkái mellett régi mesterek, így Camille Corot, Claude Lorrain, Theodore Rousseau, Nicolas Poussin munkáját is bemutatja.
Hollán Sándor 1956-ban hagyta el Magyarországot, azóta Franciaországban él. A párizsi École Nationale Supérieure des Beaux–Arts festőműhelyében Chapelain–Midy–nél tanult, majd ezt követően az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs grafikai szakán szerzett diplomát. Évente több hónapot a természetben töltött, szemlélődéssel, rajzzal, festészettel töltve idejét. Fő motívuma a fa, amelyhez többnyire tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképekben közelít – írja a Kultúra.hu.
A kiállítás azt mutatja be, hogyan alakult ki a mester és a fák – mintegy húsz languedoc–i fa – között egy élő kapcsolatrendszer ezernyi formai változata. Az útvonal anyagának címszavai: A mozgás–forma–tér. Erők, ritmusok. Formák. Színek. Mélységek. Újjászületés.
Az Iparművészeti Múzeum Dresszkód: art deco című új kamarakiállítása villámutazás abba a korba, amikor a világ szép lassan újra elkezdett hinni a mámorító jövőben. A jövő év januárjáig, a Ráth György-villában látható minitárlat a húszas-harmincas évek hazai női divatján keresztül a radikális társadalmi változásokról is mesél.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Fontos figyelmeztetések, sportolás, flörtölés és az, aminek nincsen helye.
Müller Péter Sziámival a nemrég megkapott Fonogram életműdíj kapcsán készültem szabályos interjúra, de sokkal több: igazi beszélgetés lett belőle.
Sajnos nemcsak a fővárosban, de vidéken se múltak el nyomtalanul ezek az „embert próbáló”, „leszakadást hozó”, a „kultúrát megvető” évek...
Mecénások nélkül nem létezne a mai gazdag szellemi örökségünk.
Háborúról, békéről és Magyar Péterről kérdeztük a Békemeneten résztvevő hatalmas tömeget.
