A Nevadában létrehozandó új innovációs zónák lehetővé tennék a technológiai vállalatok számára, hogy különálló önkormányzatokat hozzanak létre, például adót szedjenek és állami szolgáltatásokat nyújtsanak. A Makronóm szemléje.
Steve Sisolak demokrata kormányzó bejelentette, hogy Nevadában úgynevezett
Milyen változásokat hozhat a kezdeményezés?
A zónák létrehozásával lehetővé válna a nagy földterülettel rendelkező társaságok számára, hogy a megyékkel azonos hatáskörű önkormányzatokat alakítsanak ki. Ezzel pedig egyéni hatáskörben adókat vessenek ki, iskolai körzeteket és bíróságokat alakítsanak ki, és további szolgáltatásokat nyújtsanak.
Azt remélik, hogy a gazdasági forma új vállalkozásokat hoz az „úttörő technológiák” élére, adócsökkentések vagy más, államilag finanszírozott ösztönző csomagok használata nélkül. Az ilyen intézkedések segítettek korábban Nevadának olyan cégeket bevonzani, mint például a Tesla.
Egy modern város modellje
Annak biztosítása érdekében, hogy Nevada kiemelkedő szerephez jusson a vállalkozások vonzásában és azok megtartásában, valamint a feltörekvő technológiák és iparágak gazdasági fejlődésének előmozdításában, a javaslattervezet szerint a hagyományos helyi önkormányzati modell önmagában nem elégséges.
A Kormányzó Gazdasági Fejlesztési Irodája felügyelné a zónákra vonatkozó alkalmazásokat, amelyek csak bizonyos üzleti területeken működő vállalatokra korlátozódnának, ideértve a blokkláncot, az autonóm technológiát, a dolgok internetét (IoT), a robotikát, a mesterséges intelligenciát, a vezeték nélküli hálózatot, a biometrikus adatokat és a megújuló erőforrások technológiáját.
Az övezeti követelmények magukban foglalnák azokat a pályázókat, akik legalább 202 négyzetkilométer beépítetlen, lakatlan földterülettel rendelkeznek egyetlen megyében, de elkülönülnek minden várostól, vagy adónövelő területtől.
A zónák először a helyi megye felügyeletével működnének, majd végül átvennék a megyei feladatokat, és független kormányzati szervekké válnának. A zónáknak háromtagú felügyelőbizottságai lennének, azonos hatáskörrel, mint a megyei biztosoknak. A vállalkozásoknak pedig az igazgatósági tagokat szigorú ellenőrzés alatt kell tartaniuk.
A ma üresen álló területeket tehát techcégek önálló önkormányzatai népesítenék be.
(Fotó: MTI/EPA/Virgin Hyperloop)
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Akik olyannyira vágytak a repülő taxik megjelenésére, most megint el kell tolniuk a nagy esemény dátumát: 2024-es párizsi olimpiai játékokon valószínűleg az ilyen bérjárművek aligha fognak repkedni. Továbbra is hiányoznak az európai biztonsági engedélyek ahhoz, hogy az egyik sporteseményről a másikra utazhassunk légi taxival.
A biztonságpolitikai szakértő ezúttal sem kertelt, szerinte Ukrajna nem győzhet, a világháború küszöbén állunk, a békekonferenciák pedig csak arra jók, hogy mindenki jókat egyen-igyon.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
