Hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni

(Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt, a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is. a 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, az 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be.)

A legutóbbi adatok szerint januárban is jobban éltünk, mint egy évvel korábban, mert a keresetek növekedése jóval meghaladta a jelenlegi magasabb inflációt. Minden bizonnyal a februári és a márciusi adatok is növekedésről fognak szólni. 

Két hete jöttek ki az idei januári havi kereseti adatok, a KSH mérése szerint az év első hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,7 százalékkal nőtt. A bruttó kereset mediánértéke 13,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó átlagkereset – elsősorban a 25 év alattiak januártól járó adómentessége következtében – 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények nélküli nettó és a bruttó reálkereset 5,4 százalékkal javult, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7,9 százalékos növekedése mellett. 

Az utóbbi évtized hozta a magyar gazdaságtörténet eddigi legnagyobb javulását. Sőt az 1998-2002 közti első Orbán kormány idején is folyamatosan és jelentősen, jóval az infláció felett javultak a keresetek. 

„Nincs az a béremelés, amit én ne tudnék elinflálni!” – tanultuk meg Bokros Lajostól. Rombolni sokkal könnyebb, és gyorsabban lehet, mint építeni! A másik legrosszabb évünk 2007-ben, az őszödi beszédet követő esztendőben volt, amikor szintén közel öt százalékkal ért kevesebbet a fizetésünk.

Amennyivel az egyik évben növekedtünk, azt a másikban a hatalmas infláció elvitte. 

A történelmi fókuszunkat tovább tágítva láthatjuk, hogy a Kádár rendszerben 1978-ig folyamatosan nőtt az átlagkeresetek reálértéke. 18 év alatt az 1960-as szint több, mint másfélszeresére, 63 százalékkal javult az egy keresőre jutó fizetés. 1978-ban megtört a javulás, egészen a Bokros csomagig, 1996-ig 18 éven át csökkentek a keresetek. 1996-ban az 1960-as kereseti szint 112 százalékára esett vissza az átlag reálértéke. Ezt a hatalmas visszaesést egy évtizedes javulás követte, amelynek során

Itt is jól látható, hogy hazánkban a pénzügyi válság évekkel korábban kezdődött, mint a világ többi országában, mert máshol csak 2009-től romlottak a mutatók. 

Ezt az időszakot zártuk le 2010-ben. Az Orbán-kormányok legfőbb célja a munkaalapú társadalom erősítése volt, minél többen és minél jobb színvonalon tudjanak megélni munkából. Egymillió új munkahely jött létre, segély helyett munkája van mindenkinek, aki tud és akar dolgozni, folyamatosan csökkentek a munkát terhelő adók. 

Az átlagkeresetek növekedési aránya a dél-alföldi, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban volt a legmagasabb, az országos átlagnál jóval magasabb. Jelentősen csökkent az alacsony keresetűek és a magas keresetűek közti eltérés is arányaiban.

Megállapítható, hogy mindenhol zárult az olló,

és ezt nemcsak a statisztikák mutatják, hanem érzik a választópolgárok is, ahogy ezt a vasárnapi eredmények is igazolják.