Összecsapás várható a Holdért Amerika és Kína között

2023. január 15. 18:44

Egyre szorosabbá válik a verseny a Holdért az Egyesült Államok és Kína között, és a következő két év döntheti el, hogy ki kerül fölénybe. Az elmúlt napokban Bill Nelson, a NASA igazgatója azt állította, hogy Amerikának rengeteg pénzt kellene áldoznia a kínai fenyegetés elleni küzdelemre a világűrben is.

2023. január 15. 18:44
null
Matus Tibor
Matus Tibor

Bill Nelson arra figyelmeztetett, hogy Peking megvetheti a lábát, és megpróbálhatja uralni a Hold felszínének erőforrásban legattraktívabb pontjait – sőt, akár távol is tarthatja az Egyesült Államokat onnan.

mondta a volt floridai szenátor és űrhajós egy interjúban. És jobb, ha vigyázunk, nehogy tudományos kutatás ürügyén elfoglaljanak egy-egy helyet a Holdon. És az sem kizárt, hogy azt mondják: Maradjatok távol, mi már itt vagyunk, ez a mi területünk”.

Földi példaként a Dél-kínai-tengert említette, ahol a kínai hadsereg támaszpontokat létesített vitatott szigeteken. „Ha valaki kételkedik ebben, nézze meg, mit tettek a Spratly-szigetekkel”.

Nelson erős megjegyzései a NASA 26 napos Artemis I-es űrhajó (az Apollo Holdprogram utódjának) első látványos és sikeres küldetését követték, amelynek során egy személyzet nélküli Orion űrkapszula megkerülte a Holdat. Ez a  nemzetközi szakmai közvélemény körében is sikeresnek tartott küldetés volt az első nagy lépés a NASA azon terve felé, hogy (újra) űrhajósokat szállítson a Hold felszínére azért, hogy megkezdje az állandó emberi jelenlét kiépítését. Az  első emberi visszatérés akár már 2025-ben bekövetkezhet. (Az első emberi, de felszíni leszállás nélküli amerikai Holdkerülést, az Artemis II-t jövőre tervezik, de könnyen lehet, hogy fél-egy évet csúszik ez a terv is, bár ez is nagy fegyvertény lesz.)

Mindez a NASA egész éves költségvetésének kongresszusi elfogadása után történt. Az ügynökség nem kapta meg az összes kért támogatást, de Nelson kiemelte, hogy a fontos dolgoknál nem lett kevesebb a központi pénz. Ide tartoznak a következő két holdmisszió, az Artemis II és az Artemis III kulcsfontosságú elemei is.

Azonban egyre nagyobb aggodalmat okoz Kína ambíciózus űrprogramja,

beleértve egy új, igaz csak Föld körül keringő, a Nemzetközi Űrállomásnak keleti konkurenciát” hozó űrállomás nemrégiben történt megnyitását. Peking azonban már most célul tűzte ki, hogy az évtized végére kijuttatja taikonautáit a Holdra. Decemberben a kínai kormány ismertette az olyan merész törekvésekkel kapcsolatos elképzeléseit, mint az űrbeli infrastruktúra kiépítése és egy űrirányítási rendszer létrehozása. (Ez utóbbiak a mainál is jobban függetlenné tehetik az ázsiai országot az űreszközök, azaz űrhajók és robotjárművek földi irányításában.) 

Bármilyen jelentős késedelem vagy hiba az amerikai programban, amely egy sor új, még fejlesztés alatt álló rendszerre és berendezésre számít, azt kockáztatja, hogy lemarad a kínaiakkal szemben. A NASA holdraszállási – még Trumpék által meghatározott – menetrendje pedig már most csúszott legalább egy évet, még a legutolsó ígéretekhez képest is, amelyek jellemzője az állandó határidő túllépés, hosszú évtizedek óta. 

Az elmúlt néhány évben Peking egy sor robot leszállóegységet és rovert indított holdi minták gyűjtésére – köztük a világon először a Hold túlsó oldalára –, valamint egy orbitert, egy leszállóegységet és egy rovert, amelyek elérték a Marsot, sőt a felszíni rover sikeresen dolgozott hónapokon át a marsi felszínen.

Az amerikai hadsereg szintén növekvő aggodalmának adott hangot olyan kínai űrrendszerek fejlesztésével kapcsolatban, amelyek veszélyeztethetik az amerikai műholdakat.

– mondta Nina Armagno altábornagy asszony, az amerikai űrhadsereg (Amerikai Űrerők, Space Force) altábornagya a múlt hónapban egy ausztráliai látogatás során, amikor Kína a Shenzhou űrállomás 10. legénységét indította útnak.

A Pentagon nemrégiben a kongresszusnak készített jelentése kiemelte a kínai űrprogram legutóbbi eredményeit. A jelentés megemlítette, hogy Kína úttörő módon nemcsak a Hold túlsó oldalán szállt le, hanem egy évvel korábban felbocsátott műhold segítségével kommunikációs kapcsolatot is létesített a Föld és a Hold között. A jelentés azt is megállapította, hogy Kína javítja képességét az űrbe történő, emberekkel végzett űrkutatáshoz szükséges hordozórakéta-rendszerek gyártásában.

A NASA néhány veteránja is növekvő aggodalommal figyel

Terry Virts, a Nemzetközi Űrállomás és a Space Shuttle egykori parancsnoka, a légierő nyugalmazott ezredese szerint a versenynek politikai és biztonsági összetevői is vannak.

„Egyik szinten ez egy politikai verseny, hogy megmutassuk, kinek a rendszere működik jobban” – mondta egy interjúban. „Amit igazán akarnak, az a világ legjobb országának járó tisztelet kivívása.

Persze a kínai kormány azt állítja, hogy az űrbéli szándékaival kapcsolatos aggodalmak megalapozatlanok.

„Néhány amerikai tisztviselő felelőtlenül beszélt, hogy félremagyarázza Kína normális és törvényes űrkutatási törekvéseit” – húzta alá Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője közleményében. „Kína határozottan visszautasítja az ilyen megjegyzéseket”.

– tette hozzá. „A világűr kutatása és békés célú felhasználása az emberiség közös törekvése, amelynek mindenki javát kell szolgálnia. Kína mindig is a világűr békés célú felhasználása mellett szállt síkra, ellenzi a fegyverkezést és a fegyverkezési versenyt a világűrben, és aktívan dolgozik azon, hogy az emberiség számára közös jövőjű közösséget építsen az űr területén.”

Nelson bizakodását fejezte ki, hogy sikerül az Egyesült Államok azon törekvése, hogy elsőként térjen vissza a Holdra. A kongresszus finanszírozza az Artemis programot, 24,5 milliárd dollárt (a mai árfolyamon ez közel 9000 milliárd forint, a tavalyi magyar költségvetési bevételek bő egyharmadának megfelelő összeget) hagyott jóvá a NASA számára a 2023-as pénzügyi évre. Ez, bár mintegy félmilliárd dollárral kevesebb, mint amit Joe Biden elnök kért, de még mindig több mint 5 százalékos növekedést jelent a  múlt évhez képest. Nelson szerint a Holdra irányuló erőfeszítések megkapják azt a támogatást, amit a NASA kért.

Kifejezte reményét, hogy a következő Hold-misszió, az Artemis II két éven belül megvalósulhat. Az említett küldetés célja tehát, hogy 2024-re legénységet küldjön a Hold körüli pályára.

Ezután következne az Artemis III, amelynek jelképes célja, hogy 2025 végére űrhajósokat szállítsanak a Hold felszínére is, ami már egy évvel későbbre csúszik, mint a Trump-kormányzat tervében.

A verseny tehát elkezdődött, elsősorban a Hold déli pólusáért, ahol a napsütéstől elzárt kraterek sötét mélyén már régen kimutatták vízjég jelenlétét. A kráterek peremén viszont szinte állandó a napsütés. Azaz itt van szinte állandó energia-utánpótlás, relatíve könnyen elérhető a víz, valamint napelemes vízbontással hidrogén és oxigén is (hajtóanyag, levegő-utánpótlás), melyeket egyébként elképesztően drágán és körülményesen lehetne csak feljuttatni a Holdra. Így itt van esély az első ideiglenes, majd az első állandó Holdbázis felépítésére .

Ellenvetések

Azért nem mindenki van meggyőződve arról, hogy Washington és Peking egy holdi háború felé tart. Victoria Samson, a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó Secure World Foundation washingtoni igazgatója megjegyezte, hogy Kína az Egyesült Államokhoz hasonlóan részese a világűrről szóló nemzetközi jogi szerződésnek, amely megtiltja, hogy a nemzetek területi igényeket támasszanak bármely égitestre, beleértve a Holdat is.

Emellett bármely nemzet számára nehéz lesz hosszú távú emberi jelenlétet fenntartani a világűrben – mondta. Egyetértett azonban azzal, hogy Washington és Peking között verseny alakulhat ki a Hold felszínén található „korlátozottan elérhető leszállóhelyekért és erőforrásokért”.

Egyesek persze cinikusabban tekintenek Nelson kijelentéseire. A Nonzero blogoldal szerint a NASA igazgatójának kutya kötelessége, hogy megteremtse a politikai támogatást a jelentős finanszírozáshoz. Márpedig

ennek egyik bevált módja, hogy úgy állítsák be a finanszírozást, mint ami létfontosságú egy vélt ellenségtől érkező fenyegetés elhárításához.

És Nelson most ezt a fenyegetést holdi kontextusba helyezte.

Azt is hozzáteszi, hogy nem Nelson az egyetlen Washingtonban, aki megpróbálja pénzzé tenni a Kínától való félelmet. Rengeteg kormánytisztviselő és lobbista játssza nagyjából ugyanezt a játékot, és számuk egyre nő. Ha elég sok ehhez hasonló finanszírozási ajánlat jár sikerrel, akkor az könnyen a források nagymértékű elvonását jelentheti más fontos projektektől.

Érthető, hiszen a hidegháborús sólymok egyik nagy félelme, hogy amennyiben az USA nem eléggé éber, akkor Kína tekintélyelvű és autokratikus kormányzati modellje globális normává válik.

Hamarosan fel fogják osztani a világűrt, és Magyarország is ott lehet a tárgyalóasztalnál

A globális, kooperációs alapú űriparnak és űrkutatásnak gyakorlatilag vége, a területen hidegháborús viszonyoknak megfelelő visszarendeződés látszik, ami a magánvállalkozások erősödésével még jobban megbolygatta a viszonyokat - mondta a Makronómnak Sárhegyi István űripari szakértő és befektető, akit a hazai űrkutatással kapcsolatos tervekről, a tervezett magyar műholdról, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi változásokról is kérdeztünk.

 

Összesen 87 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Teringettét
2023. február 07. 13:53
Persze, hogy nem láttak tábortüzet. Ha a Holdon laknék és tisztában lennék azzal, hogy a Földön egy ilyen dilettánsan önpusztító faj az uralkodó, én is bujdosva élnék, nehogy megtaláljon az emberiség.
Hannibal
2023. február 07. 13:52
Az Apollo-8 úgy állt Hold körüli pályára, hogy nem volt holdkompja, és 110 km magasann röpködött a Hold fölött. Hogy a tökömbe látott volna bárki rajta tábortüzeket (ott, ahol nincs oxigén ráadásul)... :D
nempolitizálok
2023. február 07. 13:52
Kínát te innen nem érted meg, mert nem avgy kínai. Egy mélységesen technokrata remdszer, nem mellesleg kínában egyáltalán nincs diktatúra. A kínai kommunista párt bírálata nyilvánosan tilos, ennyi.
Dr. Greta Grünberg
2023. február 07. 13:52
Előbb inkább a Föld problémáit kell megoldani, a klímaválságtól az egyenlőtlenségeken és a rasszizmuson át, a túlnépesedésig, a ciszhumán biológia fundamentumainak lebontásáig. Előttünk vannak a problémák!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!