A minap egy átlagember egyszer csak sokmilliárdos mínuszt látott online bankszámláján, de kiderült, csak egy súlyos technikai hibáról van szó. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy biztonságban tudhatjuk-e jellemzően a bankoknál vagy az államkincstárnál, ma már többnyire „digitális követelésként” számon tartott pénzünket.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Erre a fontos kérdésre mindjárt egy rendhagyó megközelítést választottunk. A fenti témában először azt a „szakértőt” kérdeztük, „aki” állítólag a legkompetensebb manapság. Igen, a mesterséges intelligenciáról, méghozzá a legendás ChatGPT-ről, annak is az újabb, előfizetéssel elérhető 4-es, a korábbinál fejlettebb verziójáról van szó.
Előre kell bocsátanom, hogy kifejezetten azért közöljük a válaszokat, mert – gazdasági szakújságírói szemmel – meglepően jónak tűnnek. Még akkor is, ha tele vannak általánosítással, egyszerűsítéssel. Azért arra alkalmasak, hogy egy felsőfokú pénzrendszeri és gazdasági háttérismeretekkel, valamint kimondottan erős pénzügyi tudatossággal kevésbé rendelkező átlagpolgár számára megragadják – az amúgy igen összetett – kérdés lényegét.
Természetesen egy tájékozott olvasó számára eget rengető újdonságokat, szubjektív és különleges meglátásokat nem adnak az alábbi, eléggé kilúgozott válaszok.
Ám azért a legfontosabb alapkérdéseket közérthetően tisztázza.
Ezután azonban kétszer is visszakérdeztünk, pontosítva kíváncsiságunk lényegét, illetve példát kértünk arra, mit is jelent a pénz. Érdemes elolvasni az alábbi „interjúnkat”. Érdekesség, hogy a gép megalkotta a magyarban nem létező, de nem biztos. hogy teljesen haszontalan „vészfond” szót, ami itt körülbelül a vész esetére félretett, gyorsan elérhető, pénzzé tehető vagyontípust jelenthet.
Első kérdésünk a ChatGPT 4-hez
„Szia, mit ér a mai bankszámlapénz, értékmérőként milyen kockázatokkal kell számolnia az átlagembernek, illetve kell félni attól, hogy a bankszámlán tartott munkabérem, pénzem egyszer csak eltűnik? Vagy a pénzünk értéke csökken?”
A chatGPT 4 válasza:
Szia!
A bankszámlán tartott pénz általában viszonylag biztonságos, különösen ha olyan pénzintézetekben tartod, amelyek az adott ország pénzügyi szabályozásainak és védelmi rendszereinek megfelelnek. Azonban vannak bizonyos kockázatok és tényezők, amelyek befolyásolhatják a pénzed értékét:
1. **Infláció**: Az infláció csökkentheti a pénzed vásárlóerejét az idő múlásával.
2. **Banki kockázatok**: Bár ez ritka, de technikai hibák, csőd vagy egyéb pénzügyi problémák esetén probléma lehet.
3. **Valutakockázat**: Ha más valutában tartod a pénzt, a valutaárfolyamok változása befolyásolhatja annak értékét.
4. **Politikai és gazdasági tényezők**: Rendkívüli események, mint például háborúk, válságok vagy szankciók szintén befolyásolhatják a pénz értékét.
Az „eltűnés" esélye általában alacsony, ha betartasz néhány alapszabályt, és biztonságos, jól szabályozott pénzintézetet választasz. Sok országban létezik biztosítási rendszer, amely egy bizonyos összegig védi a betétesek pénzét.
Végső soron mindig jó, ha tájékozott vagy a pénzügyekről, és esetleg szakértői tanácsot is kérhetsz ebben a kérdésben.
„Konkrétan Magyarország esetében ezek a kockázatok ma nagyobbak vagy kisebbek, mint mondjuk Németország, Svájc vagy az USA esetében?”
A chatGPT 4 válasza:
A pénzügyi stabilitás és a kockázatok mértéke országról országra változik, és ezek az információk idővel is változhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a legutolsó elérhető információm 2021 szeptemberéig terjed, így a mostani helyzetet nem tudom pontosan értékelni. Azonban általánosságban elmondható:
1. **Infláció**: Magyarország általában magasabb inflációt tapasztal, mint például Németország, Svájc vagy az USA. Ez azt jelenti, hogy a pénz vásárlóereje gyorsabban csökkenhet.
2. **Pénzügyi stabilitás**: Az EU tagjaként Magyarország pénzügyi rendszere viszonylag stabil, de ez nem feltétlenül ér fel az amerikai vagy svájci stabilitással.
3. **Biztosítás**: Az EU-ban és az USA-ban is létezik betétbiztosítás, amely egy bizonyos összegig védi a betéteket. Svájcban is hasonló a helyzet.
4. **Valutakockázat**: Ha magyar forintban tartod a pénzed, Magyarországon valószínűleg kisebb a valutakockázat. Ugyanakkor ha stabilabb valutát részesítesz előnyben (pl. euró, dollár, svájci frank), akkor Németország, Svájc vagy az USA lehet előnyösebb.
5. **Politikai és gazdasági kockázatok**: Magyarország politikai és gazdasági helyzete általában stabil, de a térség geopolitikai kockázatai valamivel magasabbak lehetnek, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában.
Összességében elmondható, hogy Magyarországon is viszonylag biztonságos a bankszámlán tartott pénz, de a kockázatok mértéke általában magasabb, mint az említett országokban. Mindig érdemes szakértői tanácsot kérni és figyelemmel kísérni a gazdasági és pénzügyi híreket.
Manapság kifejezetten tartok attól, hogy a pénzem nincsen biztonságban a digitális bankszámlámon. Lehetnek háborúk, óriásira nőhet az infláció; vagy az is lehet, hogy aki kezeli a pénzemet, egyszer csak nem tudja a felém fennálló „tartozását" kiegyelníteni. Milyen magatartást javasolsz, mit tehetek ebben a helyzetben?
A chatGPT 4 válasza:
Egy ilyen helyzetben az elsődleges cél az, hogy diverzifikálj: ne tedd az összes tojást egy kosárba. Egy pénzügyi válság, háború vagy magas infláció esetén az egész gazdasági rendszer ingadozhat, és ebben az esetben minden vagyontípus sérülékeny lehet, nem csak a bankban tárolt pénz.
Az alábbiakban néhány lehetséges stratégia:
Vészfond: Tartsd egy elérhető helyen, például egy bankszámlán vagy akár készpénzben, egy kisebb összeget, ami elég ahhoz, hogy néhány hónapig kijöjj.
Diverzifikáció: Ne tedd az összes pénzed egy bankba vagy befektetési eszközbe. Változatos portfóliót célszerű összeállítani, amely tartalmazhat például készpénzt, állampapírokat, részvényeket, ingatlanokat és más vagyontípusokat is.
Ingatlan és Fizikai Eszközök: Az ingatlanok és más fizikai eszközök, mint például az arany, lehetnek stabil befektetések. Természetesen ezeknek is vannak kockázatai, de sok esetben kisebb mértékben vannak kitéve inflációnak vagy pénzügyi válságoknak.
Kriptovaluták: Néhányan úgy gondolják, hogy a kriptovaluták biztonságos menedéket nyújthatnak, de ezeknek az eszközöknek nagyon magas a volatilitása és számos egyéb kockázata is van.
Állampapírok és Kötvények: Ezek általában kevésbé kockázatos befektetések, bár alacsonyabb hozamra is számíthatunk tőlük.
Részvények és Index Alapok: Magasabb kockázat és potenciális magasabb hozam. Részvények esetében is érdemes diverzifikálni.
Valuta Diverzifikáció: Lehetőség szerint tarts különböző valutákban is pénzt.
Professzionális Tanácsadás: Mielőtt komoly pénzügyi döntéseket hoznál, érdemes lehet szakértővel konzultálni.
Folyamatos Felülvizsgálat: A körülmények változnak, így időről időre érdemes felülvizsgálni a pénzügyi stratégiádat.
Tájékozódás és Oktatás: Minél többet tudsz a pénzügyekről, annál jobb döntéseket tudsz hozni.
A fenti pontok csak általános útmutatók, és minden személyes helyzet egyedi. Mielőtt nagyobb pénzügyi döntéseket hoznál, érdemes szakértői tanácsot kérni.
Nem bírtuk megállni, megkérdeztük a ChatGPT-től azt is, szerinte mit jelent a pénz fogalma.
„Mit is jelent valójában a pénz fogalma? Hogyan magyaráznád el egy jól érthető, életből vett, sőt kifejezetten életszerű példán keresztül valakinek a pénz fogalmát. Olyannak, aki nem tanult egyetemi szinten közgazdaságtant, illetve kevéssé járatos a pénzügyekben?”
A ChatGPT 4 válasza:
A pénz alapvetően egy közvetítő eszköz, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy cseréljenek termékeket és szolgáltatásokat egymással. Pénz nélkül csak a „naturális csere" lenne lehetséges, ami sokkal bonyolultabb és kevésbé hatékony.
Képzeld el a következő egyszerű szituációt: Te egy almafarmer vagy, és a szomszédod pedig egy kenyérsütő. Ha te szeretnél kenyeret, és a szomszédod szeretne almát, akkor egyszerűen cserélhettek: adhatsz neki almát, és cserébe kapsz kenyeret. De mi van, ha a szomszédod nem akar almát, mert inkább narancsot szeretne, amit egy másik szomszéd termeszt? Ekkor a dolgok bonyolulttá válnak.
Itt jön képbe a pénz. Ahelyett, hogy minden egyes alkalommal megtalálnád azt az embert, aki pontosan azt kínálja, amire neked szükséged van, és aki cserébe pont azt akarja, amit te kínálsz, egyszerűen „pénzben" mérik az értékeket. Te eladod az almáidat bárkinek, aki meg akarja venni, és cserébe pénzt kapsz. A pénzt aztán elviszed a kenyérsütő szomszédhoz (vagy bárhová), és megveszed a kenyeret.
A pénz tehát egy „univerzális csereszolgáltatás", ami lehetővé teszi, hogy egyszerűsítsük a tranzakciókat, és felgyorsítsuk az életet. Ezáltal könnyebbé válik a termékek és szolgáltatások értékelése, könnyebb tervezni a jövőt, és könnyebb „tárolni" a munkánk eredményét értékesítésig vagy felhasználásig.
Tehát a pénz egyfajta közös „nyelv", amely segít abban, hogy könnyebben tudjunk dolgokat cserélni, értékeket mérni, és a jövőre tervezni.
A szerkesztő megjegyzése:
A fenti cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak, konkrét befektetési kérdések eldöntéséhez keressen fel befektetési tanácsadó szakértőt.
Címlapfotó: shutterstock
Kapcsolódó cikkünk:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
„A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa! ” – reagált közösségi oldalán a republikánusok elnökjelöltje.
Fejtette Karinthy. Ez áll a az újságra ráírva. Egy biztos, a híres író szenvedélyes keresztrejtvény-fejtő volt.
