A Honvéd legendái kiakadtak az utódok szereplésén: Ez már katasztrófa, csodát senki ne várjon!
2022. november 07. 17:01
Hiába az edzőváltás, a kispesti klub egyre mélyebbre és mélyebbre süllyed. A Mandiner a klub legendáit kérdezte meg: ők miként élik meg szeretett csapatuk mélyrepülését?
2022. november 07. 17:01
p
2
2
9
Mentés
A nem mindennapi helyzetet, a kispesti tanácstalanságot tökéletesen jellemzi: a Budapest Honvéd vezetői azok után menesztették Tam Courts-ot, - tény, a skót szakemberrel sem váltották meg a világot az elmúlt években rendre a kiesés ellen küzdő klub játékosai - miután Zsótér Donáték magabiztosan győzték le a ZTE-t, Zalaegerszegen! A csapat a 8. helyen állt, ezek után érkezett a horvát Dean Klafuric, akinek a vezetésével nemhogy kilábalt volna a gárda a hullámvölgyből, hanem tovább süllyedt: otthoni vereség a korántsem szárnyaló MOL Fehérvár ellen (0-1) majd megalázó kudarc Pakson (0-5).
Dajka László:
Ez az út, amin járunk, sehova nem vezet, drasztikus változtatásokra van szükség!
Az utóbbi két és félévet a klub kötelékében töltöttem, a nyáron lejárt szerződésemet nem hosszabbították meg. Az ötödik hely és a Magyar Kupa-győzelem óta hibát hibára halmoztunk, gondolok itt a mindenkori edzők szerződtetésére, a légiósok leigazolására, és a külföldön játszó magyar játékosok hazahozatala sem úgy sült el, ahogy azt szerettük volna. Azért fejezem ki így magam, mert világéletemben honvédos maradok, ezt az érzést már sosem lehet kiölni belőlem, ám éppen ezért piszkosul szenvedek attól, amit az utóbbi időben látok. Kétszer már megúsztuk a szakadékba zuhanást, a kiesést, és nagyon remélem, hogy harmadszor sem következik be a tragédia. Viszont ez az út, amin járunk, sehova nem vezet, éppen ezért drasztikus változtatásokra van szükség!
Esterházy Márton:
Havi 8-10 milliónál nyugodtan fizessenek többet ezeknek a játékosoknak!
Bár nincs április elseje, hogy tréfálkozzunk, de azért mégiscsak lenne egy-két komolytalan tanácsom azoknak, akik jelenleg a Honvéd szakmai vezetésében döntő pozícióban vannak, így – többek között – a pénzügyekről és a játékosok átigazolásával kapcsolatban is döntenek. Az első tanács:
jó lenne, ha tudnának igazolni egy sportigazgatót Grönlandról, mert úgy tűnik, a skót vonal nem nagyon jött be,
másrészt már futsalban is rendkívül erősek. A második tanács: még több olyan játékost igazoljanak, akikről Kisvárdán, Újpesten vagy bármelyik klubban már lemondtak, hiszen remekül látható, hogy ezek a futballisták milyen sokat tudnak segíteni a Honvédnak. A harmadik tanács: ne elégedjenek meg a havi 8-10 milliós átlagfizetésekkel, fizessenek nyugodtan sokkal többet ezeknek a „remek” labdarúgóknak, hátha ettől megtanulnak futballozni – ha már ezt gyermekkorukban nem tették meg…
Garaba Imre:
Bőven van hová fejlődnie a csapatnak - és a vezetőknek is…
A jelenlegi helyzetet természetesen katasztrófaként élem meg, ugyanakkor kicsit sajnálom is a Honvédot, hiszen az ember mégiscsak ehhez a klubhoz kötődik, hosszú évek óta. Bőven van hová fejlődnie a csapatnak - és a vezetőknek is. Hiszen a játékosokat egyértelműen rosszul választották ki, akik közel sem azt a teljesítményt nyújtják, amelyet a vezetőség és a szurkolótábor elvár tőlük. Tehát nem feltétlenül edzőkérdés van Kispesten, hiszen – bárki is a szakvezető – a labdarúgók már évek óta csupán az utolsó fordulókban döntik el a bennmaradást. Remélem, rám cáfolnak, és megtáltosodnak, de azért csodát senki ne várjon…
Nagy Antal:
Ingyen felajánlottuk a segítségünket, de a vezetők nem kértek belőlünk
Nagyon nehezen élem meg ezt a kudarcsorozatot, nem ehhez vagyunk hozzászokva pontszámban, helyezésben és játékban sem. Annyira elkeseredtem, hogy nem is merem bekapcsolni a tévét, mert nem tudom, mi jöhet még. A futball ugye, a játékról és a labdarúgókról szól. Az elmúlt időszak játékoskereskedelme enyhén szólva is szerencsétlen volt, hiszen
máshol már nem kellő, csupán levezetni szándékozó, idős labdarúgókat hozunk Kispestre, akik arra sem képesek, hogy a futball legkönnyebb részét, a védekezést megoldják.
Ehhez nem kell más, mint lelkesnek lenni, szervezettnek lenni, valamint támadni a labdát. Ehelyett lelketlenül, szervezetlenül és szív nélkül futballoznak, másrészt az a védekezés, amelyet bemutatnak, 1956 óta már nem működik. Azért mondtam ezt az évszámot, mert ekkor születtem… Miért nem játszatjuk inkább a fiatalokat? Arról nem is beszélve, hogy e szerény képességű játékosok többsége – tisztelet a kivételnek – sosem volt olyan szinten, mint azt gondolják, másrészt ezzel a kevéske teljesítménnyel is nagyon nagy pénzt tudnak keresni. Szoktam mondani, a futballista olyan, mint egy gyermek: ha nem megy jól a klubnak, megérzi. Aláírják a szerződést, majd maradandó teljesítmény nélkül, az első adandó alkalommal továbbállnak – csak hogy ezzel tönkreteszik a klubot! Ehhez jön hozzá, hogy teljesen ismeretlen, külföldi edzőket szerződtetünk. Hogy is szól a Magna Cum Laude slágere? Tam Courts és Dean Klafuric is olyan szakember, „olyan Isten, akinek lehet, hogy szárnya van, de ereje nincsen!” Mi, régi játékosok ingyen felajánlottuk a segítségünket, szívesen elmondtuk volna a véleményünket, de a vezetők nem kértek belőlünk. Pedig egy olyan szakmai stábbal, amelyben Supka Attila lenne a vezetőedző, Dajka László a másodedző, Andrusch József a kapusedző, a háttérben pedig Détári Lajos, Esterházy Márton, Sallai Sándor és jómagam adnánk tanácsokat – sokkal rosszabbul állna a Honvéd? Nem hiszem…
Varga József:
Ha ez így megy tovább, 80 százalék, hogy kiesünk!
A Fehérvár elleni mérkőzésen kinn voltam, és már akkor elmondtam: rendkívül rossz döntés volt egy idegenbeli győzelem után az edzőváltás. Meg kellett volna várni az őszi szezon végét, hiszen akkor az új szakvezetőnek lett volna ideje megismerni a csapatot és megvalósítani az elképzeléseit. Hozzáteszem: ez egy rendkívül gyenge játékosállomány nem csak játékban, hanem akaratban is. A többségnek semmi köze a Honvédhoz, kivéve a három-négy akadémistánkat. Meg merem kockáztatni, ha ez így megy tovább, 80 százalék, hogy kiesünk! Személy szerint rendkívül
nehezen élem meg az eredménytelenséget, képes vagyok még a fiammal is összeveszni,
aki pedig minden mérkőzésre elkíséri a csapatot, még Pakson is ott volt! Ő próbál vigasztalni, de hiába bizakodóbb, én tapasztaltabb vagyok. A helyzet már odáig fajult, hogy a feleségem megtiltotta, hogy otthon a futballról és a Honvédról beszélgessünk!
Nyitókép A Debrecen is lenyomta a Honvédot, Dzsudzsák Balázs és Zsótér Donát harca Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Korábbi edzője, Pásztor József szerint képességei alapján a Barcelonában kellett volna futballoznia, de Váczi csak a Vasasig, majd a Ferencvárosig jutott. A középpályás bevallja: nem élt sportszerű életmódot, amibe a whisky és a cigaretta éppen úgy belefért, mint a napi 15 kávé és az állandó éjszakázások. Nagyinterjú.
Amint az várható volt, a lilák debreceni veresége után egy alaposan felspannolt Kisvárda fogadta a Fehérvárt. Feczkó Tamás együttese újabb diadalt aratott, és tovább faragott jelentős hátrányából. Születőben a csoda?
Mindössze 10-szeres válogatott, ám korának egyik legnagyszerűbb játékosa volt, az utolsó magyar kapus, aki kapott gól nélkül hozott le egy világbajnoki mérkőzést. Csámpi azt is elárulja: miért kapta ezt a becenevet, és milyen volt egy csapatban szerepelni a korszakos zsenivel, Törőcsik Andrással...
Az NB II-ben az utolsó négy mérkőzésén négy vereséget szenvedő BVSC vezetőedzője, Szekeres Tamás benyújtotta lemondását, amelyet el is fogadott a zuglói klub vezetése.
A baloldal üdvöskéjévé avanzsált politikus pártjához majdnem becsekkoló fővárosi polgármesterjelölt a migrációval és a gendertémákkal kapcsolatban is egyértelműen közölte a véleményét.
Na, hát azért a Bicskeinek is remek csapata volt. Fodor, Fitos, Sallai, Csuhay, Disztl-fivérek, Kovács K. Bivalyerős csapat volt.
A tévében meg a Bozsikban is nézem a meccseket. Hol így-hol úgy. A nyolcvanas években álmodni sem tudtunk ilyen stadionról, de olyan foci volt, amit ezeknek még videón is csak vigyázz állásban engednék megnézni. Azt még a vak is látja, hogy ezek a mostaniak nem ütik meg a Honvéd szintjét. Azt a szintet, amit a Honvéd Magyarországon jelent, amit eddig képviselt. Tovább megyek, a keret 90%-a még az NB I-es szintet sem. Nyilvánvaló dilettantizmusra vall, hogy mindez öt éve nem tűnik fel a vezetőknek. A mai keretből a két kapuson, a kis Kocsison kívül, aki rutintalansága ellenére egy üdítő színfolt a pályán (végre egy támadó, aki tud cselezni) nem tudok olyan játékost, akinek távozásával gyengülne a csapat. Nagy Anti a védelmet bírálja, teljes joggal. Én a nem létező támadójátékot. Nincs befejező csatár. Nincs, aki gólt lőjön. Ez a Lukic egy burleszk. Lassú, körülményes, önző, ráadásul annyira látványosan belesz@rik az egészbe, hogy már tényleg nevet rajta az ember. Teljesítménye kimerül abban, hogy méltatlankodik, vitatkozik. Specialitása, hogy leshelyzetről esze ágában sincs visszalépni, hiszen ahhoz a séta helyett picit futni kéne visszafelé. Következmény: vagy lesen kapja a labdát, vagy jogosan kihagyják a játékból. A letámadást, ami a modern fociban a csatárok egyik fő feladatává emelkedett meg sem próbálja. Istenem! Kovács Kálmán gyere vissza! Közel a hatvanhoz is jobban csinálnád.