Pünkösdkor mint szélvész és tűzvész mutatkozik be a Nemzet lelke – a Tűzláng mindenkire leszáll
Az emberiség mindig az Isten útjain jár. Akkor is, mikor nem azt az utat tapossa, amit az Úr szán neki. Kozma Imre atya írása.
Az elmúlt két napban, mióta XVI. Benedek bejelentette visszavonulását, talán a leggyakrabban vele kapcsolatban elhangzó szó (a meglepő mellett) az alázatos.
„Emlékezz ember: por vagy, és porrá leszel! - mondja a pap, amikor keresztet rajzol a homlokunkra. Keresztet azzal a hamuval, amivé az egy évvel korábban Virágvasárnap megszentelt - és Krisztus jeruzsálemi bevonulását szimbolikusan köszöntő - barka lett. Hamvazószerda: az alázatosságra való felhívás. Az alázatosság annak elismerése, hogy mik vagyunk, nem azé, hogy hibáztunk: épp azé, hogy nem hibáztunk, de nem vagyunk képesek valamire - írja az alázatról André Comte-Sponville.
Az elmúlt két napban, mióta XVI. Benedek bejelentette visszavonulását, talán a leggyakrabban vele kapcsolatban elhangzó szó (a meglepő mellett) az alázatos - legalábbis az internet általam az átlagnál kicsit talán többet látogatott konzervatív (tradicionális) katolikus bugyraiban.
A First Things című amerikai konzervatív keresztény folyóirat egyik első kommentjében Lord Acton híres mondását idézi (jelezve egyben, hogy annak eredeti címzettje nem a világi, hanem az egyházi hatalom volt): a hatalom megront, az abszolút hatalom abszolút mértékben. A hatalom gőgössé tesz, önmagunk igazságába való abszolút hithez vezet. Itt a kivétel, amely erősíti a szabályt - kivétel, amelyet éppen az alázat, vagyis a magunk gyengeségének elismerése tesz lehetővé. A tévedhetetlenség, az omnipotencia, a nélkülözhetetlenségünk víziójának ellentéte.”