Szabó Máténak komoly gondjai vannak egy törvénnyel

Az ombudsmani hivatal által az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint Szabó Máté eljárását egy olyan magánszemély kezdeményezte, aki ebben az ügyben korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, de a törvényi feltételek változása következtében a testület az év elejétől már nem foglalkozhatott a beadvánnyal. Az adózás rendjéről szóló törvény kifogásolt bekezdése arra ad lehetőséget az adóhatóságnak, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el, függetlenül attól, hogy az ügyfél fellebbezni akart, vagy felügyeleti eljárást kezdeményezni.

Ha az adóhatóság ezek után a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről dönt, az adózót végzés meghozatala nélkül értesíti. Ekkor – mert az adóhatóság nem hozott végzést – az ügyfél nem tud élni jogorvoslati jogával, olvasható a közleményben.

Az alaptörvény szerint viszont mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti – szögezte le a biztos. A szövegből kiderül, hogy az ombudsman az alkotmánybírósági indítványának indoklásában a többi között megfogalmazza: sérti az alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jogot az, ha az adóhatóság az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, alakszerű határozatban utasítja el, és ezzel kizárja a jogorvoslat lehetőségét. A hatályos rendelkezés szerint az elkésett fellebbezés benyújtójának – bár nem választotta a felügyeleti eljárást – meg kell fizetnie az illetékekről szóló törvény szerinti felügyeleti eljárási illetéket is.

Az sem jelent akadályt, ha a fellebbező ügyfél az illetéket nem fizeti meg, vagy elkésetten nyújtja be a fellebbezését, mert az eljárást mindenképpen lefolytatja a hatóság, az illetéket pedig be tudja hajtani. Szabó Máté összegzése szerint jelenleg a jogorvoslati jogával élő ügyfelet az adózásra vonatkozó törvény szabályai alapján az adóhatóság azzal sújtja, hogy késedelmesen benyújtott fellebbezés esetén is további illetékköteles eljárásra tereli az ügyet és még mulasztási bírsággal is fenyegeti a késlekedőt. Az ombudsman véleménye szerint ez a rendelkezés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alapjogi biztos további problémának tartja, hogy az adóhatóság az ügyfél szándékát, kérelmének célját figyelmen kívül hagyva minden elkésett fellebbezési kérelmet felügyeleti intézkedésnek tekint, miközben az adózás rendjéről szóló törvény egy szakasza csak kérelemre vagy hivatalból teszi lehetővé a felügyeleti eljárás megindítását. Az ombudsman álláspontja szerint a rendelkezés nem felel meg a normavilágosság alaptörvényből következő követelményének.