November 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.
Koszorúzással tisztelegnek a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléke előtt szombaton délelőtt a fővárosban az V. kerületi Honvéd téren a Gulág áldozatainak emlékkövénél – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken az MTI-vel.
Közleményükben felidézték: 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A világháború után, a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában koholt vádak alapján politikai foglyok és egyszerű járókelők tízezrei kerültek a gulág rabtelepeire.
A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, hogy méltóképpen emlékezzenek az idegen földön, otthonuktól több ezer kilométerre elhunytakra, fogságba kerültekre – írta az NFM.
(MTI)
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Most mit lehet erre mondani?
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
A főpolgármester-jelölt szerint ez Karácsonyék hozzáállásának mintapéldánya.
