A riportfilmek mindegyikét a legendás francia Pathé filmgyár készítette a húszas évek elején.
Egy órányi ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról; a tekercseket a Budapesti Klasszikus Film Maraton szakmai programján mutatta be a holland filmarchívum – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint csaknem 100 éve francia operatőrök járták a magyar falvakat és városokat, hogy megörökítsék az ott élők mindennapi életét. A Magyarországot bemutató riportfilmet a nemrég véget ért 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében a Budapesti Francia Intézetben megtartott szakmai napon mutatta be Elif Rongen holland filmtörténész.
A riportfilmek mindegyikét a legendás francia Pathé filmgyár készítette a húszas évek elején, és elsősorban vidéki életképeket mutatnak be. A képsorokon Móricz Zsigmond világa regényeinek alakjai elevenednek meg és az ő mindennapjaikat láthatjuk a Debrecen környéki tanyákon, vagy éppen a város utcáin, piaci forgatagban. A tudósítás apró részletességgel a mezőkövesdi hímzéseket és a matyó népviseletet is bemutatja. A sok hortobágyi és matyóföldi képsor mellett láthatunk néhány snittet Kassáról is, ami azt feltételezi, hogy a képek talán még korábban, a trianoni határok meghúzása előtti másodpercekben készülhettek. Az 1927-es, Magyarországról készült félórás országimázsfilmben felbukkan Budapest is, amelynek legnépszerűbb helyszínei mellett láthatunk néhány kevéssé ismert részletet is a városból.
Külön érdekessége az egy órányi filmanyagnak, hogy a fekete-fehér kópiákat utólag színezték kockáról-kockára vegyszeres festékkel.
Mint írják, a most előkerült felvételeken kívül nincs tudomásuk olyan magyar vonatkozású filmről, amely hasonló eljárással készült volna. A tekercsek az elmúlt években kerültek hollandiai magángyűjteményekből a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatósággal szoros együttműködésben dolgozó amszterdami EYE Filmmuseumba, ahol már eddig is számos elveszettnek hitt magyar némafilmet találtak meg, köztük a világhírű Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1918-as Az utolsó hajnal című drámáját – olvasható a tájékoztatóban.
(MTI)
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Most mit lehet erre mondani?
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
