Legyőztük az inflációt: a spórolás helyett inkább a költekezés jellemezte az idei karácsonyt

Az idei karácsonyi kereslet minden várakozás szerint meghaladja a tavalyit. Az elemzők és a kereskedők az ünnepi bevásárlások tapasztalatai alapján bizakodók: noha a decemberi fogyasztási adatok és a kiskereskedelmi forgalom számai csak később, február elején jelennek meg, a gazdasági szereplők úgy vélik, 2022 karácsonyához képest jelentősen nőtt a kereslet, ami igaz mind az ajándékokra, mind az élelmiszerekre.

A karácsony ugyanakkor nem a spórolásról szól: ilyenkor azok sem spórolnak, akik a megtakarításukból, vagy banki kölcsönből kénytelenek fedezni az ajándékokat és az ünnepi ételek költségeinek egy részét.

Az infláció már nem szorongatja a családokat

A tavalyi évhez képest élénkülő keresletre és erősödő fogyasztásra számít a tapasztalatok alapján az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Vámos György főtitkár szerint mind az élelmiszereknél, mind az iparcikkeknél sok üzletben azt lehetett tapasztalni, hogy újra hosszú sorok kígyóztak a pénztáraknál. Az ünnepi hétvége előtti napokban szó szerint megrohanták a vásárlók a kereskedőket.

Ennek háttérben az áll, hogy a kockázatok ellenére idén sem tört meg a korábbi évek hagyománya, amelynek lényege az, hogy decemberben az ünnepek miatt – az őszi hónapokhoz és az előző évhez képest is – jelentősen nő az eladott áruk mennyisége.

Vámos György szerint ez kiemelten fontos annak fényében, hogy idén, főként az év derekán bezuhant a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesés ugyan ősztől már mérséklődött, de voltak olyan hónapok, amikor tavalyihoz képest 5-10 százalék körüli volt a volumen visszaesése.

December már egyértelműen a kilábalás hónapja

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint novemberben az előző év azonos időszakához képest átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak az árak. Az élelmiszerekért idén 7,1 százalékkal kellett többet fizetni. A decemberi fogyasztói-ár adatok ugyan még nem ismertek, de a csökkenő tendencia, a világpiaci folyamatok és a tavaly november és december között tapasztalt további áremelkedés, vagyis a magas bázis is arra enged következtetni, hogy a decemberi infláció már bőven 7 százalék alatt marad.

A folyamatok alátámasztják a kormány és a Magyar Nemzeti Bank várakozásait: 

Presztízs a karácsony

Magyarországon – hasonlóan a többi fejlett gazdasághoz – elsősorban nem a reálgazdasági folyamatok határozzák meg a karácsonyi költekezést. Tavaly ugyan visszaesett a kereslet 2021-hez képest, ugyanakkor 2021 és 2022 karácsonya között soha nem látott mértékben, több mint 25 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az éves áremelkedés az élelmiszereket még jelentősebben érintette: az ünnepi menü hozzávalóiért 44,8 százalékkal kellett többet fizetni 2022-ben, mint a megelőző esztendőben.

A karácsony sok családban inkább presztízskérdés, vagyis az ajándékokra és az ünnepi ételekre fordított keretnek akkor is el kell érnie egy lélektani szintet, ha az inflációnál kisebb mértékben emelkedett a jövedelem, vagyis mérséklődött a háztartás vásárlóereje.

Ezt a hézagot sok család jellemzően vagy fogyasztási hitelekből – áruhitelből, személyi kölcsönből, hitelkártya- és folyószámlahitel-keretből – fedezi, vagy hozzányúl a megtakarításaihoz. Ez a felpörgetett kereslet átmenetileg segíti a belső fogyasztás élénkülését.

Egy új korszak kezdődött a nemzetgazdaságban

Az infláció mértéke idén januárban érte el a csúcsot: 2023 első hónapjában több mint negyedével kellett átlagosan többet fizetnünk az élelmiszerekét, az egyéb termékekért és a szolgáltatásokért. Az infláció az utolsó negyedévben azonban már tartósan 10 százalék alá csökkent. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt két évben tapasztalt drágulásnak vége, ugyanakkor az árszínvonal tartósan ezen a szinten marad. Az előrejelzések szerint

• 2023-ban 17,6-17,7 százalék,
• 2024-ben 4-5,5 százalék lesz,
• 2025-től pedig 3 százalék alatt maradhat az infláció.

Közben 2023-ban enyhe recesszióba került a magyar gazdaság, amelynek okai elsősorban a globális gazdaságot érintő negatív hatásokra vezethető vissza, beleértve az inflációt is, amely a hazai fogyasztás csökkenését eredményezte. A nem exportra termelő vállalkozások és a szolgáltatószektor nehéz évet hagy maga mögött, de az átmeneti gazdasági válság nem lesz elhúzódó, következményei több létfontosságú területet is megkíméltek. Ezek közül kiemelendő a munkaerőpiac, mivel a várhatóan éves szinten 0,3 százalékos GDP csökkenés és a fogyasztás bezuhanásának hatása sem vezetett a munkanélküliség érdemi növekedéséhez, a foglalkoztatottság pedig továbbra is hónapról hónapra rekordot dönt. A kedvező fordulat ugyanakkor már tényként kezelendő: a GDP nőtt a harmadik negyedévben és a reálbér-csökkenés is reálbér-emelkedésbe fordult.

Áremelkedés jövőre is lesz: elsősorban az üzemanyagok ára nőhet. 

A gazdaság szereplőinek ugyanakkor jelentős fejlesztési lehetőségeket kínál az, hogy a kohéziós források egy részét felszabadította Brüsszel, vagyis az uniós pályázatok már érdemben hozzájárulnak a nemzetgazdaság stabilitásához és az államháztartás egyensúlyához.

Mire számíthatunk 2024-ben?

Az inflációtól tehát már nem kell tartanunk, legalábbis a mostani ismereteink szerint. Ez azt jelenti, hogy a példátlan gyorsasággal beköszöntött, szokatlanul magas árszint tartós marad. Az árak ugyanakkor – az üzemanyagok árát leszámítva – várhatóan minden fontos főcsoportban stagnálnak, sőt, főleg az élelmiszerek és várhatóan a szolgáltatások egy része olcsóbb lesz, ám árcsökkenéssel nem érdemes számolni.

Érdemben gyorsítja a további bérfelzárkózást a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 10 százalékos emelése, amely ráadásul a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány megállapodása szerint nem jövő januártól, hanem már idén decembertől életbe lépett. Noha a magasabb fizetést az érintett több mint egymillió munkavállaló január elején kapja kézhez, a karácsonyi költekezéskor már kalkulálhattak, tervezhettek az emeléssel.

Jövőre jelentős béremelés nem várható a versenyszférában, a várakozások szerint ugyanakkor 10 százalék körüli bruttó keresetnövekedés megvalósul. Ez azt eredményezi, hogy a keresetek felzárkózása reálértéken is folytatódik, noha egyelőre enyhébb ütemben, mint az orosz-ukrán háború és a Moszkvával szembeni szankciós politikát megelőző években.

Azok a munkavállalók, akik nem, vagy jóval infláció alatti mértékben részesültek bérrendezésben, 2022-ben és 2023-ban összességében közel 50 százalékos reálkereset-visszaesést tapasztalhatnak, vagyis életminőségük, életszínvonaluk jelentősen visszaesett.

A bérrendezés elmaradása elsősorban a magas képzettséget igénylő fehérgalléros munkakörökben volt jellemző és azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány sem késztette a foglalkoztatókat az inflációt lekövető bérfelzárkóztatásra.

Nyitókép: MTI/MTVA